A neonfények manapság egy régi kor marketingjének pislákoló emlékeiként vannak jelen világszerte több városban – így Budapesten is. Azonban egykor hatalmas felületeken virítottak a nagy világvárosokban és turistahelyeken, hogy üzleteket hirdessenek az éjszakát beragyogva.
A neonreklámok története egészen a 20. század elejére nyúlik vissza. A neonfény gyakorlati alkalmazását Georges Claude francia mérnök és feltaláló nevéhez kötik, aki 1910-ben Párizsban mutatta be először a neonnal töltött fénycsöveket. Ezután Claude felismerte a technológia reklámcélú lehetőségeit, és 1912-ben már üzleti célú neonfeliratokat is készített.
A neonreklámok gyorsan elterjedtek Európában és az Egyesült Államokban, 1920–tól 1950-ig pedig világszerte ismertté váltak, és szinte minden nagyvárosban megtalálhatóak voltak. A neonreklámok élénk színei, éjszakai láthatóságuk és egyedi formálhatóságuk miatt ideálisak voltak üzletek, mozik, bárok és nagyvárosi utcák számára – és hamar a modernitás és a városi élet szimbólumává váltak.
Bár világszerte sok ezer neonreklám készült el az évtizedek során, Las Vegas utcáit különösen meghatározta a technológia, ami mondhatni egybeforrt a város éjszakai életével és a grandiózus épületekkel.
Bár ma már a LED-technológia sok területen átvette a szerepüket, a neonreklámok továbbra is ikonikus, nosztalgikus és művészi értéket képviselnek a reklám- és városkultúrában. A folyamatosan eltűnő fényekkel manapság a legtöbben a noir stílusú filmekben találkozhatnak, melyekben kiemelkedő szerepet kapnak az éjszakai jelenetek és a fény-árnyék megjelenítése.
A neonreklámok jelenlegi helyzetéről Patkós Lucát, a Cső – Légy te is neonmentő! plakátkollekció kitalálóját kérdeztük, akinek célja, hogy a plakátokból befolyó összegből a fennmaradt neonokat restauráltassa, hogy majd egy múzeumban találják meg új otthonukat a múlt fényes hirdetői.
Mi a legfőbb oka annak, hogy az elmúlt évtizedek során egyre jobban eltűntek a neonfények a világban mindenhol?
Hogy költségesek. Egy neonreklám elkészítését nem lehet automatizálni, az üvegcsöveket kézzel kell hajlítani, ami mindig drága lesz. Ezenkívül a fenntartásuk is bonyolultabb, mint egy LED csőnek vagy sima reklámtáblának, hiszen az üveg el tud törni, egy nagyobb méretű neonnál pedig a le és felszerelés is összetettebb.
Magyarországon ezt még tetézi, hogy a neonreklámokhoz tartozó üzletek nagy része jogutód nélkül megszűnt a rendszerváltáskor, így nincsenek felelősségre vonható tulajdonosok.
A világhoz képest Magyarországon, vagy Budapesten mennyire jelentősek a megmaradt, mai napig használt neonfények?
Nem látom át a teljes nemzetközi helyzetet, de az tény, hogy minden városban csökkent a számuk és rendszerint civil kezdeményezések próbálják megmenteni az utolsó darabokat. Sajnos Magyarországon elég hányattatott a sorsuk, nincs komolyabb törekvés arra, hogy megőrizzük a megmaradt neonokat.
A probléma gyökere ennél messzebbre vezet, a neonreklámok egy elég niche kategória, ezeknél sokkal fontosabb építészeti/iparművészeti vagy bármilyen kulturális értéket sem szokás itthon védeni.
Milyen fenntartási költségekkel kell számolni egy neonfény megalkotása, illetve fenntartása során?
Ahogy említettem ez kézimunka, tehát egy ember több napnyi munkáját kell megfizetni, majd a sérülékenysége miatt a szállítás és felszerelés is plusz költségekkel jár. A mai transzformátorok már nem fogyasztanak annyit, de ha akár egy kis részen sérül az üveg, a javítás megint több ember munkáját jelenti.
Az ár méret és forma függő, a pár százezertől a több millióig terjedhet.
Várhatóan milyen jövő vár a neonfényekre?
Már átvették a helyüket a megfizethetőbb megoldások, mint a LED. Amiket még elvétve találunk, azok eltűnő szakmák üzleteit hirdetik – órás, női fodrászat-kozmetika.
Az új vállalkozások már nem csináltatnak neont, maximum beltérre.
Ezért lenne fontos a még megmaradt neonokat megjavítani, illetve amihez nem tartozik üzlet megmenteni és múzeumba helyezni.
Pontosan mi a célja a Cső – Légy te is neonmentő! kollekciónak, honnan jött az ötlet?
Abból indultam ki, hogy nekem grafikusként milyen eszközeim vannak – így született meg a Cső plakát kollekció ötlete. Az ikonikus neonokat bemutató poszterek erős színekkel és sötétben világító pigmenttel önmagukban izgalmas termékek, így az is megvásárolja, aki nem ismeri a neonok történetét.
A plakátok után befolyó összegből pedig még a városban működő üzletek neonjait újítjuk fel.
A jövő
Az egyre eltűnő neonfényeket már több alternatív megoldással próbálják kiváltani, így például neont imitáló ledfényeket is egyre több helyen használnak, hogy hasonló hatást érjenek el, töredék áron.
Az viszont jól látható, hogy a következő években az utcákon található neonfények ahogy Magyarországon, úgy világszerte is egyre jobban el fognak tűnni, hogy helyüket olcsóbb, könnyebben fenntartható megoldások vegyék át. Sok – akár globális brand – pedig abban találta meg a hirdetési potenciált, hogy inkább érdekes pop-up üzleteket nyitnak, vagy olyan plakátkampányokat készítenek, melyek felhívják az emberek figyelmét a termékükre, vagy szolgáltatásukra.
Coverkép: Fortepan / Danassy Károly
