Hogyan lehet valaki jó vezető ebben a turbulens, folyamatosan változó környezetben? Mit tehet az egyén, hogy olyan jövője lehessen, amilyet megálmodott magának? Dr. Frederik G. Pferdt, a Google első és korábbi innovációs nagykövete What's Next is Now című könyvében mutatja meg a választ.
Mi inspirált a könyv megírására?
A Google-nél nagyon jól éreztem magam. Úgy gondoltam, a világ legjobb munkája az enyém. Rengeteg emberrel dolgoztam együtt, és a cég kétharmadát – akkoriban több mint 110 000 embert – képeztem arra, hogyan hozhatnak létre jobb jövőt, hogyan innováljanak, legyenek kreatívak. Nagyszerű közegben voltam, nagyszerű csapattal. De közben úgy éreztem:
ha túl kényelmes minden, akkor valami hiányzik.
Nem izgalomról van szó, inkább arról az érzésről, hogy „mi jön ezután?”.
Hogyan tehetem magam újra abba a bizonytalanságba, amelyben hű maradhatok ahhoz, amit tanítok, és magam is azokat az elveket éljem, amelyeket hirdetek? Így hát meg is tettem: otthagytam a Google-t. Tudtam, hogy nem vesztem el, amit addig átéltem. Nem vesztem el a kapcsolataimat sem – épp ellenkezőleg, építhetek rájuk. És így másoknak is taníthatom, amit megtanultam: hogyan gondolkodnak azok az emberek, akiket képezhettem, hogyan fejlesztették ki a világot megváltoztató technológiákat, és hogyan alakítottak ki maguknak teljes, értelmes, boldog életet.
A könyvedben hat készséget írsz le, amelyek segíthetnek jobb jövőt építeni. Vezetőként vagy szervezeti szinten melyiket tartod a legfontosabbnak, különösen most, amikor a mesterséges intelligencia sokak számára fenyegetést jelent?
Ha egyet kellene kiemelnem, az a kísérletezés.
Addig nem tudhatjuk, valami valóban veszélyt jelent-e, amíg ki nem próbáljuk.
A mesterséges intelligencia sokaknak félelmetes, de lehet, hogy épp a legnagyobb lehetőségeket rejti. Egy újságíró vagy médiacég például láthatja fenyegetésként, hogy a Google összefoglalja a válaszokat, és kevesebb kattintás érkezik a cikkekre. De ha más szemszögből nézzük, ez lehet az a pillanat, amikor új formátumokat, új szerepeket találhat magának az újságírás.
Tehát minden azon múlik, milyen nézőpontból tekintünk az új technológiára?
Pontosan. Lehetőségként vagy fenyegetésként nézünk rá – ez a döntés a miénk. Én például az MI-t nem egyszerű eszköznek látom, hanem új csapattagnak. Ugyanúgy, ahogy nem tekintünk a kollégánkra puszta eszközként, az MI-t sem érdemes így kezelni. Hozzájárulhat a közös munkához, néha hibázik, de összességében a csapat része. Ez a szemléletváltás elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen integráljuk a mindennapi munkánkba.
Mit tehet egy vezető, hogy a csapata is ebben a szemléletben dolgozzon?
A vezetés alapja a példamutatás. Ez talán a legerősebb tanulság, amit a gyerekeimtől kaptam. Ha azt szeretném, hogy rendet tegyenek a szobájukban, mondhatom ezerszer, de nem fog megtörténni. Ha egyszer én magam megcsinálom, sokkal nagyobb az esély, hogy követnek. A munkahelyen ugyanez érvényes. Ha vezetőként kíváncsi, nyitott, innovatív vagyok, a csapatom is könnyebben lesz az. Nem elég beszélni róla – meg kell tenni.
Ezek egyszeri lépések, vagy inkább egy hosszabb folyamat részei?
Egyértelműen életforma. Nem arról van szó, hogy egyszer kipipáljuk: „most optimista voltam”, és kész. Minden helyzetben dönthetünk úgy, hogy több empátiát mutatunk, kedvesebbek vagyunk, vagy épp bátrabban kísérletezünk. És minél többször tesszük ezt meg, annál inkább beépül a szervezet kultúrájába.
Sokan a jövőt előrejelzések alapján próbálják megérteni. Te hogyan látod ezt?
A legnagyobb tévedés, hogy a jövőt előre kell jelezni. Senki sem tudja pontosan, mi jön. Amit viszont biztosan tudunk:
döntéseink alakítják a jövőt.
Ha startupot alapítunk, ha együtt vacsorázunk, ha önkénteskedünk – ezek mind a jövő formálásának pillanatai. A könyvem borítója is ezt szimbolizálja: a jövő nem tökéletes kör vagy négyzet, hanem egy formálható alakzat. És minden döntésünkkel ezen alakítunk.
A vezetőknek különösen nagy a felelőssége, mert amit ők tesznek, az megsokszorozódik a szervezetben. Nem elég arról beszélni, hogy innovációt, kíváncsiságot vagy optimizmust várunk el – ezt meg is kell élni. Ha a vezető bátran kísérletezik, a csapata is követi. Ha a vezető másként tekint a világra, a szervezete is így fog. Ez a valódi jövőformáló erő.
Dr. Frederik G. Pferdt: What's Next is Now című könyve már magyarul is megvásárolható az IndaPress gondozásában.
