Eredetileg 2020-ban az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) indított pert a vállalat ellen arra hivatkozva, hogy a Meta a riválisok bekebelezésével monopóliumot alakított ki a közösségi médiában. A mostani döntéssel a Meta elkerülte annak lehetőségét, hogy a bíróság a vállalat feldarabolását rendelje el – akár az Instagram és a WhatsApp leválasztását is előírva. James Boasberg bíró döntése szerint
az ügynökség nem tudta bizonyítani állításait: a Meta nem tart fenn monopóliumot az érintett piacon.
A Meta üdvözölte a döntést, és a BBC-nek elküldött közleményében hangsúlyozta: a határozat elismeri, hogy a vállalat kemény versenyben működik.
Indoklás
A hosszú tárgyalássorozat során Mark Zuckerberg vezérigazgató és Sheryl Sandberg korábbi operatív vezető is tanúskodott,
azzal érveltek, hogy a TikTok és a YouTube alapjaiban alakította át a közösségimédia-piacot, így a Meta nem tekinthető egyedüli domináns szereplőnek.
A bíró indoklásában külön kiemelte: maga az FTC is jóváhagyta az Instagram 2012-es felvásárlását és a WhatsApp 2014-es megvételét. Az ügynökség később mégis azzal érvelt, hogy a cég túlfizette ezeket a platformokat – az Instagramot egymilliárd, a WhatsAppot pedig 19 milliárd dollárért vásárolták meg.
Boasberg szerint a közösségimédia-piacot folyamatos változás jellemzi, és ha a Meta rendelkezett is korábban monopolhelyzettel,
az FTC nem tudta bizonyítani, hogy ma is fennállna ilyen dominancia, különösen úgy, hogy a Meta piaci részesedése „láthatóan csökken”.
A Reakciók
Joe Simonson, az FTC kommunikációs igazgatója elmondta, hogy mélyen csalódtak a döntésben, minden lehetőséget mérlegelnek, és még nem döntötték el, fellebbeznek-e. Simonson a BBC-nek hozzátette,
szerintük „eleve hátrányból indultak”, mivel Boasberg bíró többször is összetűzésbe került a Trump-adminisztrációval, és jelenleg republikánus kongresszusi képviselők is kezdeményezték az elmozdítását.
A Meta közölte, hogy továbbra is szeretnének együttműködni az amerikai kormányzattal és befektetéseket hozni az országba:
Termékeink világszerte segítik az embereket és a vállalkozásokat, és az amerikai innováció és gazdasági növekedés példái.
Tágabb kontextus
A döntés különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium az elmúlt években már két nagy antitröszt perben is győzelmet aratott a Google ellen – az egyik az online keresési, a másik a hirdetéstechnológiai piacot érintette. Ugyanakkor idén egy másik washingtoni bíró elutasította a javaslatot, hogy a Google-nak el kellene adnia a Chrome böngészőt, pedig a minisztérium szerint ez szükséges lenne a keresési monopólium felszámolásához.
A mostani döntés sokak szerint fordulópontot jelenthet más trösztellenes perek szempontjából is.
Rebecca Haw Allensworth, a Vanderbilt Egyetem versenyjogi professzora úgy fogalmazott:
Ez a határozat hatással lehet arra, hogy a jövőben mennyi hasonló ügyet indítanak.
Több jogi szakértő szerint az FTC ügye kezdettől fogva rendkívül nehéz volt. Laura Phillips-Sawyer, a Georgiai Egyetem jogászprofesszora szerint a per különösen annak fényében volt problémás, hogy az elmúlt években elképesztő gyorsasággal változott a közösségi hálózatok piaca. Ugyanakkor a tárgyaláson
számos olyan korábbi Zuckerberg-nyilatkozat került elő, amelyek alapján úgy tűnik, a felvásárlások idején valóban cél volt a Facebook dominanciájának megőrzése és a potenciális versenytársak „elhallgattatása”.
A Meta nemrég egy másik pert is megnyert. Itt 13 író perelte be Mark Zuckerberg cégét, arra hivatkozva, hogy könyveiket jogellenesen használták fel AI-modelljük tanítására. Egy szövetségi bíró azonban úgy ítélte meg, hogy a kereset érvei nem voltak megfelelően alátámasztva.
