A Magyar Kertörökség Alapítvány megbízásából készült, rangos külföldi filmfesztiválokon díjazott széria epizódjai csaknem negyven helyszínt – kastély- és várkerteket, arborétumokat és apátsági parkokat – térképeznek fel, Orosz Anna, Vecsei H. Miklós, Rátóti Zoltán színművészek közreműködésével és több tucat szakértő bevonásával.
A Dunán induló Táj-kép című sorozat tíz részen keresztül vezeti be a nézőket a hazai kertművészet évszázadokon átívelő történetébe. A Magyar Kertörökség Alapítvány felkérésére készült ismeretterjesztő széria szakértelemmel, varázslatos látványvilággal és izgalmas történetekkel fűszerezve tárja fel a kastélykertek, apátsági parkok, arborétumok és várkertek világát.
Célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar tájak sokszor elfeledett zöld kincseire, és rávilágítson arra, milyen változatos, ugyanakkor törékeny örökséget őriznek a történeti kertek.
A nézők testközelből ismerhetik meg, hogyan változott az ember alkotta zöldterületek rendeltetése az idők során: a pihenés, művelődés és szórakozás helyszínei mellett gyógyító, gazdasági és szimbolikus szerepük is volt, ahogyan ma is.
A felvételeket csaknem negyven helyszínen forgatták, bejárva az ország legismertebb és a köztudatban kevésbé jelen lévő zöld oázisait. A műsorvezető Berecz István táncművész, zenész és koreográfus. Személyes hangvételű kalauzolása mellett több mint harminc szakember osztja meg tudását: kertépítészek, történészek, mezőgazdasági szakértők és zenetörténészek mesélnek a kertek múltjáról és jelenéről.
Az epizódok között olyan különleges történetek is megelevenednek, mint például, hogyan jutott el forrásvíz a Budai Várba a környező hegyekből, vagy hogyan vált egy mediterrán gyümölcs Kalotaszeg népi hímzéseinek motívumává. A sorozat főszereplői – természetesen – a növények: káprázatos virágok és a hazai tájat uraló fák, például a híres platánok, amelyek lombjai érdekes történeteket rejtenek.
A Táj-kép epizódjai kiemelt figyelmet szentelnek a fenntarthatóság kérdésének is: megtudhatják, miért fontos a kertkultúra megőrzése a 21. században és hogyan lehet az éghajlatváltozás ellenére is élő és működő zöldfelületeket létrehozni.
A sorozat rendezője Tímár Mátyás, operatőre Batka Máté. A produkció sikeréhez neves színművészek járultak hozzá, többek között Orosz Anna, Vecsei H. Miklós és Rátóti Zoltán. A tíz, egyenként közel 25 perces rész mellett a sorozat egyórás válogatásfilm formájában is életre kelt, nemzetközi elismeréseket is begyűjtve: elnyerte a Cine Paris Film Festival elsőfilmes díját, továbbá bekerült a Sweden Film Awards versenyprogramjába is.
