A közbeszéd gyakran panaszkodik az „elromlott” internetről: a széttöredezett közösségekről, a fake news áradatáról és a profitot hajszoló platformokról. Dr. Tófalvy Tamás médiakutató és kommunikációs szakember, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense A média befejezetlen Bábel tornya címmel tartott előadást a Digital-Media Hungary konferencián.
„A saját nem létező mondataim″
Egyre gyakrabban emlegetik a közbeszédben, hogy az internettel baj van, elromlott. A problémák egyike, hogy függőséget okoz. Ironikus módon pont a Netflix Social Dilemma című filmje hozta vissza a diskurzusba ezt a témát, egy olyan streamingplatform terméke, amely maga is mindent megtesz azért, hogy a lehető leginkább függővé tegye a nézőit
– állítja Tófalvy Tamás.
Szintén gyakran elhangzik, hogy az internet polarizál minket. Korábban az USA-ban megfigyelt Red Feed/Blue Feed jelenség mentén kezdtek először azzal foglalkozni, hogy a social médiában teljesen másféle tartalmak jelennek meg a demokratákkal és a republikánusokkal szimpatizáló felhasználók számára. Ez a jelenség nemcsak a politikában van jelen, hanem sok más területen is, az internet szét is választ, nem csak összeköt. Ezt írja le a filterbuborék kifejezés, az internet bezár minket olyan közegekbe, ahonnan nem nagyon nézünk kifelé, nincs motivációnk utánanézni valami eltérő nézőpontnak, hanem elfogadjuk azt az információt, amit kapunk.
Szintén problémát jelent az álhírek féktelen terjedése, amit a mesterséges intelligencia is fokoz.
Mostanában az egyik kedvenc szórakozásom, amikor a hallgatóim által beadott dolgozatokban a saját nem létező, a ChatGPT által kitalált publikációimmal találkozom. Csak nézek, hogy miket írok mostanában. Majd megbeszéljük, az idézet sajnos nem tőlem van, nem is létezik
– világított rá nevetve a médiakutató.
Szintén probléma az interneten a propaganda is, ami újult erővel tör elő mindenféle forrásból.
Enshittification
Mindezt összefoglaló néven egyre gyakrabban enshittificationnek, magyarul elszaródásnak nevezik. Cory Doctorow alkotta meg ezt a kifejezést 2023-ban a TikTokkal kapcsolatban, utalva arra a dinamikára, miszerint a platformok az első korszakukban jellemzően a felhasználóikra fókuszálnak, amikor viszont megérkeznek az üzleti szereplők, fokozatosan elhagyják a saját közönségükkel való kedveskedést, hogy mindenben megpróbálják kiszolgálni a hirdetőket. Ennek következményeként a felhasználói élmény tönkremegy
– magyarázta Tófalvy Tamás.
Szép remények
A legerősebb narratíva szerint magával a technológiával van a probléma, az algoritmusok hozzák létre a filterbuborékokat, az okostelefonok okoznak függőséget, a social media platformok építik azokat a közegeket, amelyekből nem tudunk elszabadulni, és a mesterséges intelligencia húz be minket egy olyan csőbe, amiből nem fogunk kiszabadulni. Tehát, ha ezek a technológiák másként működnének vagy erősebben szabályoznák őket, rendbe jönne az internet is. Ez a technológiai determinista álláspont.
Én ezzel a megközelítéssel nem értek egyet. Egy másik megközelítéshez érdemes egy kicsit visszaugrani az időben. 1995-ben alakult meg az első online hírsite Magyarországon, az Internetto. Ekkoriban már dúltak az utópikus, pozitív ideológiák, elképzelések, amelyek pont az ellentétei voltak annak, amiben most élünk
– mondta a szakember.
Szerinte akkoriban az volt a fő narratíva, hogy az internet összehoz és okosabbá tesz minket, valamilyen módon felemeli az emberiséget, pozitív hatással lesz az alkotásra, a kapcsolatokra, kooperációra, a tudásmegosztásra. 1995-ben jelent meg Nicolas Negroponte Digitális létezés című ikonikus műve, de hasonló témájúak Clay Shirky Here Comes Everybody (Hadd jöjjön a világ) és Yochai Benkler The Wealth of Networks (A hálózatok gazdagsága) című művei is arról, hogy az internet szinte automatikusan elhozza a kooperációt és a tudást. Ez azonban szintén determinista nézőpont, csak a pozitív irányban.
Szűk réteg
1995-ben globálisan mintegy 40 millió felhasználója volt az internetnek. A TOP5 internetfelhasználót adó országok sorban az Egyesült Államok (25 millióval), majd Japán, Németország, Kanada és Nagy-Britannia voltak.
Tehát látunk egy nagyon erőteljes nyugati internetező közönséget, ők határozták meg, mi történik a hálózaton. Hogy néz ki ez 2025-ben? 5,6 milliárd felhasználó van, Kína áll az első helyen, azután jön India, az Egyesült Államok, Brazília és Indonézia
– világított rá dr. Tófalvy Tamás.
Ha csak Magyarországot nézzük, az is tanulságos. '95-ben a lakosság kevesebb, mint 10 százaléka rendelkezett számítógéppel, az internetpenetráció pedig 0,68 százalék volt, ami nagyjából 70 ezer embert jelentett. Tehát akkoriban az Internetto célcsoportja potenciálisan ekkora lehetett. 2005-ben még mindig csak 37 százalék volt az internetpenetráció.
Kik voltak ezek az emberek? Jellemzően aránylag fiatal, városi, magas jövedelemmel rendelkező, magasan képzett emberek, akik ráadásul technológiailag tájékozottak és nyitottak is voltak. Akkoriban egy modem és az összes szükséges felszerelés és előfizetés ára mai árfolyamon több millió forintos összeget jelentett. Ma már egy olcsó okostelefonnal is elérheted az internetet. Az internet működését, tartalmát pedig nemcsak a technológia határozza meg, hanem elsősorban az a közönség, akik hozzáférnek. Vagyis nem mindegy, hogy ez néhány ezer fiatal, privilegizált helyzetben lévő jómódú geek vagy a sokféle kultúrából származó, a társadalom minden szegmensét képviselő több milliárd ember
– hívta fel a figyelmet Tófalvy Tamás.
A szakember szerint alapvetően ebben rejlik az internet változásának kulcsa.
Ami nagyban az, kicsiben is
A felhasználói demográfiai mintázat változása a kisebb volumenekben is kimutatható folyamatokat is magyarázza. A TikTok még öt éve is úgy tűnt, hogy a tinik szórakozása, de három évre rá már számos KKV-nak is volt TikTok-oldala.
Teljesen megváltozott pillanatok alatt, de nem maga a platform, hanem a felhasználók köre, ami rendkívüli módon kibővült. Egy globális, infrastruktúraszerűen működő platform lett, ahol már mindenki ott van. A Threads-et a magyarországi indulásakor egy nagyon szűk réteg használta, és volt egy sajátos társkereső jellege vagy pajzán hangulata, ami folyamatosan halványul azzal, hogy új felhasználók ezrei, tízezrei érkeznek a platformra
– hozott példákat a szakember az elmélete igazolására.
Akkor egy buborék volt
A kezdeti utópiák tehát abban tévedtek az internettel kapcsolatban, hogy nem vették megfelelően számításba, hogy az egész társadalmat reprezentálni fogja ez a technológia, és ezzel radikálisan meg fog változni. A digitális média Bábel tornya ezért nem készülhetett el, akárcsak a bibliai történetben, amelyben túl sokféle ember, kultúra, nyelv keveredett, és képtelenek voltak a kooperációra.
Amikor ezek a merész jóslatok megszülettek, akkor az internet nem a társadalom egy kicsi keresztmetszetét adta, hanem a társadalom egy egészen szűk, privilegizált szegmensének volt a játszótere. Mai kifejezéssel élve egy buborék volt akkoriban. Ma pedig a globális társadalom keresztmetszetét adja. Így van benne propaganda, fake news, polarizáció és minden, ami egyébként nem az internet új jelensége, hanem már több ezer éve velünk élő problémák. A technológiai deterministák legnagyobb tévedése pedig az, hogy az ilyen típusú folyamatokat, amelyek a technológia és társadalom viszonyában állnak föl, meg lehet oldani a technológia csavargatásával, javítgatásával, vagy akár egy új technológiával
– összegezte véleményét Tófalvy Tamás, aki hozzátette, a megoldást a társadalomban, az emberekben kell keresni.