Hatodik alkalommal készítette el válságkommunikációs jelentését a Magyar Public Relations Szövetség kríziskommunikációs tagozata. A 17 szakember által összeállított Krízistérkép a sajtóban megjelent eseteket elemzi, kizárólag a külső, a nyilvánosság számára elérhető forrásokból dolgozva.
A térkép sajátossága, hogy többféle módon mutatja be az adott évet: kvantitatív módon, 1-1 érdekes, hasznos, vagy kiugró esetpéldán keresztül és kvalitatív módon, bekategorizálva az ügyeket és trendeket keresve.
A 2024-es kiadvány főbb megállapításai között olvasható, hogy szignifikánsan növekedett az előző évekhez képest a krízisügyek lefutási ideje, így az elhúzódó esetek száma megközelítette a 42%-ot. Növekedett a krízisek súlyossága is. 213 eset kapott válságos vagy katasztrofális minősítést, vagyis a krízisek 47%-a a nehezebben kezelhető, a szervezet alaptevékenységére is közvetlen hatást gyakorló krízisügy volt. Ezek az ügyek a vállalat vagy intézmény hírnevét hosszabb távon rombolják, károsítják.
A szerzők kilenc iparág jellegzetességein, trendjein keresztül az egészségügy, a közlekedés, a technológiaipar, a szolgáltatóipar, az energiaipar, a közélet, az FMCG, a tőkejavak, a pénzügy emlékezetes eseteit is bemutatták. A TOP3 legtöbb válsághelyzetet generáló iparágba a 113 esetet számláló közéleten kívül 94 esettel a szolgáltatóipar, 66 esettel pedig a közlekedés került. Ez a három iparág összességében az esetszám közel 61%-át birtokolja. Évről évre nő a munkahelyi diszkriminációból fakadó krízisek száma.
Míg 2017-ben mindössze 3 ilyen ügy járta be a magyar sajtót, 2024-ben már 31 ilyen krízishelyzetet regisztráltak a szerkesztők. Tavaly jelentek meg először mesterséges intelligenciával gyártott deepfake videók, híres, népszerű, egészségügyi kérdésekben hiteles szakembertől összeállított tartalmakkal igyekeztek az elkövetők megtéveszteni a vásárlókat.
Az iparági elemzések mellett több esetpélda feldolgozásával mutatnak rá a szerzők a kríziskommunikáció sajátosságaira. Többek mellett kiemelik, hogy az energiaipari beruházások elutasításának egyik oka az elhallgatás, de rámutatnak arra is, hogy milyen kommunikációs lépések segíthetnek például belső feszültségek esetén, vagy személyes márkák körüli kommunikációs viharok lecsendesítéséhez.
A Krízistérkép 2024 főszerkesztője Vas Dóra, krízis-, és katasztrófakommunikációs szaktanácsadó mellett a kötet szerkesztésében vállalatok kommunikációs vezetői, ügynökségi és szabadúszó kommunikációs és public relations szakemberek vettek részt.
A Krízistérkép 2024 elkészítésében részt vettek:
- Ábrahám-Horváth Dóra PR-divízióvezető, SaltComm Branding&PR,
- Ádám Viktor, vezető tanácsadó Noguchi,
- Bánki András vezető tanácsadó Noguchi,
- Bőhm Kornél kommunikációs tanácsadó,
- Csonka Attila, marketing és kommunikációs vezető, Gránit Alapkezelő,
- Horváth Mónika vállalati kommunikációs szakember, Magyar Posta Zrt.,
- Panulin Ildikó vállalati kommunikációs főosztályvezető Szerencsejáték Zrt.,
- Dr. Pintér Dániel Gergő Vállalati kommunikációs, PR, CSR és Piacedukációs vezető, BioTechUSA Group,
- Plesz-Kereki Bianka, kommunikációs szakember,
- Princz Katalin, kommunikációs szakember,
- Somogyi Nóra, Head of Public Relations, Positive Adamsky,
- Szántó András, ügyféligazgató Noguchi,
- Szekszárdi Katalin, kommunikációs, PR és közművelődési szakember,
- Szondy Réka, Senior Marketing Manager, AutoWallis,
- Tüske Gabriella, client service director, Well PR,
- dr. Vörös Nóra, senior account és PR -tanácsadó, SaltComm Branding&PR
A szakemberek egy-egy önálló fejezettel vagy esetpéldával járultak hozzá ahhoz, hogy a kötet olvasói átfogó képet kapjanak a 2024-es év kríziskommunikációs tanulságairól. A kötet szakmai partnerei az Observer és az 123RF Képügynökség. A legfrissebb Krízistérkép és a korábbi kiadványok ezen a linken érthetőek el.