A Napló 1997-ben, a TV2 indulásával egy időben került először a képernyőre, és 17 éven át, egészen 2014 novemberéig volt látható. A produkció révén olyan műsorvezetők váltak széles körben ismertté, mint Vujity Tvrtko, Azurák Csaba vagy Sváby András. A műsor most a vasárnap esti Tények után tért vissza Pachmann Péter vezetésével.
A Napló megszűnése után 2017 tavaszán az ATV-n Heti Napló Sváby Andrással címmel indult egy hasonló magazin, aminek nyomán a névválasztás miatt a TV2 felszólítást küldött. Ezzel kapcsolatban Sváby akkor úgy fogalmazott a portálnak, hogy a Heti Napló szóösszetétel annyira általános, mint a híradó vagy az étterem, így bárki használhatja. Sváby most a Napló TV2-re való visszatérése kapcsán Bochkor Gábor műsorábanszólalt meg. Mint mondta, azt hitte, csak egy áprilisi tréfa.
Ráncfelvarrás a 21. századra
Pachmann Péter műsorvezető az interjút azzal a megállapítással kezdte, hogy
az a fajta dokumentumfilm-készítés, ami egyébként jellemző volt a 20. század végére és a 21. század elejére – és amely a Naplót mindig is jellemezte –, mostanra változtatásokat igényel.
A nézők már nem vevők arra a nagyon lassan és kifinomultan építkező dokumentumfilm-stílusra, amire korábban, ezenfelül a Napló ráncfelvarráson ment keresztül például a látványvilágában is, az egészet egy félig épített, félig digitális térbe helyezték. Ebbe az irányba tart a világ televíziózása, a stúdiókban digitális trükkökkel szolgálják ki a néző igényeit és tartják fönn az érdeklődését nem csupán tartalmi, hanem vizuális szempontból is.
Szerintem tartalmilag is nagyot fog ütni, bár ebben leginkább a nézői visszajelzések lesznek mérvadóak majd, de az biztos, hogy látványában egy mágikus erejű képi világgal jelentkezünk élőben. Az pedig hab a tortán, hogy a riporterek rendszerint olyan kifinomult és aprólékos képi munícióval térnek vissza a forgatásokról – amivel egyébként jól megdolgoztatják az operatőröket –, hogy biztosan érdeklődéssel fogják fogyasztani a nézők.
Felgyorsult világ
Régen, amikor a Tényekből, ahol húsz évet dolgoztam, átkerültem a Mokkába, a Tényekben volt egy kimondatlan szabály, hogy hat-kilenc másodpercenként új képi vagy a műsorvezető által verbális információval kell ellátni a nézőt, különben elkapcsol. Azt gondolom, ez az elmúlt 8-10 év alatt már három másodpercre redukálódott.
Ez a téma előkerül abban a dunaújvárosi gimnáziumban is, ahol Pachmann Péter kommunikációt és médiaelméletet tanít.
Izgalmas tartalom
A műsoridő egy kereskedelmi óra lesz, a struktúrája úgy épül föl, hogy egy adáson belül három, maximum négy dokumentumfilmet adnak le, ezek kifejtős, mindenre időt hagyó, mégis pörgős filmek. Például életfogytiglanra ítélt bűnözőkkel készítenek interjút és olyan megszólalókat sorakoztatnak fel, akik sehol nem nyilatkoztak még senkinek.
Lesznek cégvezetők, akiknek a munkáján rengeteg ember élete és komfortja múlik, celebek, akik az életükből olyan szegmenseket mutatnak be, amikről még soha nem beszéltek. Ők is emberek, és tele vannak tragédiával, fájdalommal, olyan megtapasztalásokkal, amikből a néző tanulhat. Erre próbálunk építeni exkluzív riportokon keresztül, és nem arra, hogy mi van a választással, be tudjuk-e fizetni a gázszámlát, vagy hogy a rezsicsökkentés most éppen hol áll.
Pachmann Péter a műsor főszerkesztőjétől, Gönczi Gábortól szerzett tudomást a Napló újraindulásáról.
Onnantól kezdve egy konstans izgalmi állapotba kerültem. Jó értelemben is, mert már nagyon várjuk a launchot (az interjú szombaton jelent meg - a szerk.), de rossz értelemben is, mert azóta folyamatosan gyomorgörcs van bennem, és marhára izgulok. Bár nemcsak én, hanem az egész csapat is, hogy a sok belefektetett munka megtérüljön, jól süljön el a visszatérés, és meg tudjunk felelni a nézői igényeknek. Szeretnénk, hogy ha fiatal nézőink is lennének, és nem csak abból a korosztályból, amelybe én magam is tartozom 50+-osként
– fűzte hozzá a műsorvezető.
Az ingerküszöb is nőtt
Sok olyan szocioriportot láthattunk a korábbi Naplóban, amelyek felkavaró képsorokkal szögezték a nézőket a képernyő elé.
Az a tapasztalatom tanárként, hogy ha szörnyűségeket mutatok a diákoknak kizárólag oktatási vagy didaktikus szándékkal a különböző filmekből vagy videóklipekből, akkor 10 évvel ezelőtt még összerezzentek, lehajtották a fejüket, de most, ha ugyanazokat a képeket előszedem, nem értik, hol van itt a durvaság.
Az új Napló stábja tehát bátrabb lesz, például rejtett kamerával bemennek egy műtőbe, ahol az orvosok olyan dolgokról beszélnek, amiket nem várna a néző.
Együtt nőttek fel
A műsor korábbi arca, Sváby András a #Bochkor című műsorban azt nyilatkozta, mikor megtudta, hogy újraindul a Napló, áprilisi tréfának hitte. Pachmann Péter véleménye szerint ha egy formátum sikeres volt, nincs azzal probléma, ha ezt mások folytatják.
Ők csinálják a maguk dolgát ugyanazzal a hozzáállással és töltettel, mint amivel a TV2-nél tették több mint 10 évvel ezelőtt – ráadásul a „napló” szót máig használják a műsor elnevezésében, a TV2 pedig szintén beleteszi a maximumot a saját feladataiba, mi erre koncentrálunk.
Tehát az újraindulás nem áprilisi tréfa, nagyon készülnek rá.
Együtt nőttem fel Svábyékkal olyan értelemben, hogy amikor '97-ben elindult a TV2 és a Napló, én voltam a Tények egyik műsorvezetője. Egy szerkesztőségi szobában volt a Tények és a Napló, mert nem volt több hely, így láttam azt az alapos melót, amit beletoltak, és amiből végül kinőtte magát a műsor
– mesélte a műsorvezető.
A Heti napló nem konkurencia
Pachmann szerint Sváby műsora nem konkurencia, mivel a nézőknek kedvenc csatornáik vannak. Az ATV egy kisebb televízió, a TV2 több nézőhöz jut el.
Nincs értelme azon vitatkozni, hogy konkurensei vagyunk-e egymásnak, vagy sem, mert akik eddig őket nézték, továbbra is fogják, akik pedig a TV2-n várták az esti műsort, nagyon fogják szeretni azt a köztes egy órát, ami a szórakoztató műsorok és a Tények közötti blokkot fogja kitenni. Hogy tartalmilag földolgoznak-e olyan történetet, amit mi, vagy mi véletlenül megtaláljuk-e ugyanazt a témát, amit ők, azt simán el tudom képzelni, mert van, ami sok embert foglalkoztat ebben az országban.
Mindkét műsor előtt egy hírműsor fut, és ezek nézettségét tekintve a TV2 vezet, ami helyzeti előny.
Azt pedig az idő dönti el, hogy a nézők hogyan fogják elfogadni az új Naplót és engem. Ugyan már kilenc éve nem szerepelek a Tényekben, máig megkérdezik, mi lesz aznap a műsorban, és szelfiket kérnek tőlem – ami vidéken ezerszer hatványozottabb, mint Budapesten, ahol már leszoktak róla az emberek –, így nem gondolom, hogy probléma lesz ezzel. Ha a néző azt gondolja, Sváby volt korábban a Napló arca, ami kétségtelen, meg fogja nézni a műsorát, de ha úgy véli, a Napló egy önálló individuum – amit egyébként Svábyék annak idején sikerre vittek, le a kalappal előttük –, akkor kíváncsi lesz ránk is. Ebben lehet valamennyi harc a két csatorna között, de mindenkinek megvannak a saját nézői. Ők a már meglévő nézőszámból nem fognak veszíteni, mi viszont nyerhetünk sok nézőt. Ez most egy viszonylag szakmai, szűk berkeken belüli diskurzus, amely a nézők televíziós fogyasztási szokásait tekintve nem feltétlenül mérvadó. Ilyen az élet, megyünk tovább, csináljuk, Andrisék szépen teszik a dolgukat, és mi is a miénket. Én nem csinálok ebből akkora problémát, amekkorát a #Bochkor című műsorban csináltak.
Mindent vitt a TV2 Napló visszatérő adása
A TV2 közleménye szerint hatalmas sikerrel startolt el a Napló megújult évada május 4-én. A 18-59 évesek, valamint a teljes lakosság (4+ évesek) körében is idősávja legnézettebb műsora lett, ezzel az ATV-t és az RTL-t is maga mögé utasította.
A fő kereskedelmi korcsoportban (18-59 évesek) az első rész 14,4 százalékos átlagos közönségaránnyal nyitott, a teljes lakosság körében 15,9 százalékkal. Az RTL a Napló idősávjában 12,4 és 12,3 százalékos átlagot hozott, ahol részben a Házon kívül volt adásban. A Napló egy percre jutó átlag nézőszáma (AMR) 596 ezer fő volt a teljes lakosság körében. Az ATV-n a Napló idősávjában (18:44-20:02) részben a Heti Napló Sváby Andrással című műsor volt adásban, ami 1,6 (18-59) és 3,5 (4+) százalékos átlag share-t ért el.
Rövidebb felvezetés, tág célközönség
A Naplóban egyelőre azok a riporterek dolgoznak, akik a Tényekben vagy a Tények Pluszban már letettek valamit az asztalra. Később a TV2 Akadémia tehetségei is kaphatnak itt lehetőséget.
A magazin a műsorvezetés szempontjából is megújul:
A felvezetésben nem szabad arról sztorizgatnom, milyen nagyszerű, hogy egy cégvezető vagy egy elítélt nyilatkozott nekünk, hanem olyan dolgokat kell kiemelnem az összeállításból, amelyek által a nézők oda fognak tapadni, mondván, hadd lássam, ide nekem az oroszlánt. Szerintem ennyi a titka, nem szabad túlhúzni, amit a Mokkában már jól megtanultam az elmúlt években, mivel az is egy élő műsor. Nekem főleg az a feladatom, hogy azok a rövid, fél percnél tovább nem tartó felvezetések, amik által eladjuk magát a rövid dokumentumfilmet, legyenek kifejezetten érdekfeszítőek és nézővonzóak.
Pachmann Péter hozzátette, tervezi, hogy később ő maga is forgatni fog, de egyelőre több tucat kiváló témát hoztak a kollégák.
A célközönséget nem lehet konkrétan behatárolni, mivel a Napló sokkal átfogóbb és általánosabb annál, minthogy rétegműsor legyen. A kereskedelmi célcsoport a 18–59-es korosztály, de minden korcsoportot próbálnak megszólítani.
Lehet hosszú is, ha érdekes
Azt reméljük, hogy lehet még hosszan, de mégis érdekesen dokumentumfilmeket csinálni, mert ebből hiány van a piacon. Vannak jó, rövid összeállítások, de azt veszem észre, hogy ez az idő még mindig nem elég ahhoz, hogy valakinek a történetét, a személyiségét, a fájdalmát, a tragédiáját vagy akár egy leleplezést úgy mutassunk be, hogy azt kompletten megkapja a néző.
A börtönben egy bűnöző interjújára nem elég öt-hat perc, hanem nagyjából 15 percnyi idő kell ahhoz, hogy a néző teljes képet kapjon, és másnap, amikor megy a buszon, a villamoson, vagy áll a metrómegállóban, ez még foglalkoztassa.