Kiképzés a képernyőn: a valóságshow-k a katonai PR új fegyverei?

A műsorban önként jelentkező civil versenyzők vesznek részt a Magyar Honvédség állományából választott négy kiképző vezetésével. Az erőpróbákat követően a győztes csapat tagjai 20 millió forint összértékű díjazásban részesülnek, részt vehetnek egy Gripen-repülésen, és lehetőséget kapnak arra, hogy a hadsereg területvédelmi tartalékos állományába tartozzanak.

Az első állami valóságshow

Előzetesen 24 játékost választanak ki, férfiakat és nőket, és amellett, hogy a szereplők hétköznapi emberek, más téren is megjelenik a valósághűség: a csapatversenyekbe beépítették a Magyar Honvédség különböző haderőnemeit, eszközeit, kiképzési szakaszait és helyszíneit, és a kiképzők is valódi katonák, akik a Magyar Honvédség állományának hivatásos vagy szerződéses tagjai.

A csatorna hangsúlyozza, hogy a megmérettetés során nemcsak az erő és a gyorsaság számít, hanem az is, hogy a játékosok közössége valódi egységgé kovácsolódjon a legkeményebb kihívások közben.

A verseny a toborzás, a kiképzés, valamint a végső bevetés tematikus szakaszaiból áll, a produkció célja, hogy

izgalmas műsoron keresztül láttassa a kiképzők emberi oldalát, illetve, hogy megmutassa, a különböző karakterű és hátterű civilek hogyan válnak igazi katonákká a műsor alatt.

Jelenleg még a toborzás szakasza tart, amelyre 18-50 év közötti férfiak és nők jelentkezését várják.

A pillanat nevezhető televíziótörténetinek, mert Magyarországon eddig még soha nem fordult elő, hogy állami megbízásból készült valóságshow-t sugárzott volna valamelyik csatorna, az „állami valóságshow“ képzete pedig már-már utópisztikus hangulatot ébreszthet.

Terjednek a katonai valóságshow-k

Nemcsak a kereskedelmi csatornán láthat mostanában katonai reality-t a magyar közönség, épp néhány hónapja került fel a Netflixre A világ legkeményebb fegyveres erői című brit sorozat, amelyben három, brit és amerikai veterán vesz részt a világ legelitebb katonai alakulatainak kiképzésén, hogy megismerje azok taktikáit és fegyvereit. Úgy tűnik, mintha idén különösen érdeklődnének a csatornák a katonai témák iránt. A folyamat azonban nem ma kezdődött. A műfaj történetébe és hatásaiba részletes bepillantást nyújt egy 2023-ban megjelent tanulmány, melynek egyik szerzője Sebastian Kaempf, a Queenslandi Egyetem adjunktusa, akinek szakterülete az amerikai hadsereg, a háború etikája és törvényei, valamint a politika szórakoztatóiparra gyakorolt hatásai, másik szerzője pedig Roger Stahl, a Georgiai Egyetem kommunikációs professzora, akinek szakterülete a retorika, a média és a kultúra.

Mint a tanulmányból kiderül, a katonai jellegű valóságshow-k az elmúlt évtizedben kezdtek világszerte elterjedni, és megjelentek például Németországban, Nagy-Britanniában, Oroszországban, Kínában, Indiában, Nepálban, Ausztráliában és Dél-Koreában. Ezeket a tévéprogramokat többnyire maguk a hadseregek készítik vagy azok együttműködésével készülnek. A műfaj úttörője az Egyesült Államok, ahol a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, Afganisztán és Irak megszállásával párhuzamosan szaporodtak meg igazán a katonai valóságshow-k, és az amerikai hadsereg különböző témákat próbálgatott a közvélemény igényeire reagálva. Ezek között megtaláljuk a Kiképzésre hasonlító Boot Campet és Celebrity Boot Campet, ahol szintén civileket képeztek ki katonák, a celebes verzióra pedig 2023-ból is látunk példát Special Forces: The World's Toughest Test címmel. A legtöbb katonai valóságshow csak egy szezonon át tart, de a koncepció továbbél.

Európai példát Németország szolgáltat, ahol 2011-ben törölték el az általános hadkötelezettséget (ez Magyarországon már 2004-ben megtörtént), és úgy döntöttek, hogy csak hivatásos katonákból álló hadsereget építenek. Ehhez viszont aktívan kellett toborozniuk, aminek eszközei lettek a valóságshow-k is: A toborzók (Die Rekruten) 2016-ban, a Mali 2017-ben és a KSK (Különleges Erők Parancsnoksága) 2018-ban. A hasonló műsorok hatékony és egyre erőteljesebb PR-csatornát jelentenek a hadsereg számára.

Az állampolgári identitás militarizálása

A műfaj PR-funkciója ugyanakkor a szerzők szerint túlmutat a toborzás közvetlen feladatán, és „katonai fantáziákkal“ militarizálja a polgári identitást, valamint előmozdítja az értékek fokozatos elmozdulását a tekintélyelvűség és a nacionalizmus irányában amellett, hogy a konfliktusok megoldását a diplomácia felől a harciasság felé tolja el. Arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a fajta médiamilitarizmus nem korlátozódik csupán a katonai valóságshow-kra: tetten érhető a képregényekben, a szuperhősfilmekben, a videojátékokban, és egyes tévéműsorokban, hollywoodi produkciókban is.

James Der Derian filmrendező ezt a jelenséget a „katonai-ipari média-szórakoztató hálózatnak” nevezi. Kérdés, hogy mit fog hozzáadni ehhez a létező hálózathoz az új magyar valóságshow, és mennyire inspirál a katonai pályára.