Szeptember 1-jén indul a TV2 celebvetélkedője, az Ázsia Expressz új évada, melyben nyolc, a közönség érdeklődésére valamilyen szempontból számot tartó pár küzd majd egy 15 millió forintos fődíjért. A helyszín ezúttal a Fülöp-szigetek és Tajvan, ahol a szereplőknek a kényelmes életüket hátrahagyva kell megbirkózniuk a szokatlan, olykor embert próbáló körülményekkel.
A műsorra többek között azért is kíváncsiak olyan sokan, hogy megtudják, hogyan reagálnak a szereplők a nem mindennapi megterhelésre, az extrém stresszhelyzetre, hogyan oldják meg a problémákat. Rendkívüli lélekjelenlétről tesznek tanúbizonyságot vagy elvesztik a fejüket? Jó példaként szolgálnak vagy megbotránkoztatják a nézőt? Az implicit ígéret szerint többek között ezek is kiderülhetnek a jól ismert celebekről, akik ezúttal talán ismeretlen oldalukról mutatkozhatnak meg.
L.L. Junior kivágatná agresszív viselkedését
Az első bepillantást pedig már bő két héttel a műsor kezdete előtt megkaptuk, amikor szárnyra kapott a hír, miszerint az egyik szereplő, L.L. Junior ki akarja vágatni agresszív viselkedését. A beszámoló szerint a műsor egyik stábtagja osztott meg információkat az újságírókkal. Az informátor nyilatkozata arra utal, hogy L. L. Junior verbálisan bántalmazhatta az akkori barátnőjét, Dárdai Blankát, akivel együtt indultak a vetélkedőn. Mint a stábtag a Story magazinnak elmondta,
„nagyon csúnyán beszélt szegény lánnyal, aki a kamerák előtt egyenesen Alekoszhoz hasonlította a viselkedését.“
A munkatárs még arra is emlékeztet, hogy Alekosz „a tavalyi évadban Varsányi Rékát alázta meg nem egyszer”, Junior kérését, mely szerint „az utómunkák során, a vágás segítségével finomítsanak a viselkedésén“, pedig azzal magyarázta, hogy
„maga is rájött, hogy alaposan vissza fog esni a népszerűsége“.
A Tv2 a Story megkeresésére azt válaszolta, hogy
„természetesen a műsor utómunkájába és szerkesztésébe nem szólhatnak bele a szereplők, az csakis a kreatív csapat döntése, hogy a rengeteg forgatott anyagból mi kerül adásba és mi nem. Ebben a TV2 munkatársait csakis a műsorszerkesztés szakmai aspektusai és az adott adások struktúrája, dinamikája, történetszálai befolyásolják, semmi más.”
Kapcsolati erőszak a képernyőn?
Máris megérkezett tehát az első részlet, ami nem a példamutató, hanem a megbotránkoztató kategóriába tartozik, és tudatosan vagy sem, marketingeszközként szolgál a műsorhoz, hiszen ki ne lenne kíváncsi ezek után arra, hogy pontosan mi történt. Egy ilyen jelenet kiemelkedő drámai értékkel bír, amit valószínűleg a történet dinamikáját szem előtt tartó műsorkészítő is figyelembe vesz. Ugyanakkor ez nem pusztán egy megbotránkoztató jelenet, hanem bántalmazás és kapcsolati erőszakra utaló jel lehet, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy milyen formában és kontextusban van egyáltalán helye a képernyőn.
Miután a kapcsolati erőszak jellemzői közé tartozik, hogy az, aki részese, gyakran nem ismeri fel, hogy bántalmazó dinamikában él, különös felelőssége van a médiának abban a nézői felé, hogy ne normalizálja az erőszakot, és az erőszak ne tűnjön fel úgy, mint a hétköznapok megszokott része. Fontos, hogy az erőszak ne szolgáljon követendő példaként vagy viselkedésigazolásként, aminek fennáll a veszélye akkor, amikor általunk követett, esetleg kedvelt hírességek prezentálják azt. Az erőszakos jeleneteket megfelelő kontextusba kell helyezni, amelyből egyértelmű, hogy az ilyen dinamika problémát jelent.
Itt azonban az erőszak szórakoztató kontextusban tűnhet fel, ami felveti a kérdést, hogy megfelelően jár-e el a médium, ha adásra tűzi. Az említett hír ugyanakkor előállította azt a paradox helyzetet, hogy ha nem kerül adásba az említett jelenet, azt az érzetet keltheti, hogy a csatorna a közítélettől igyekszik menteni a szereplőt és a hírnevét. Mindenesetre az erőszakra vonatkozó, megfelelő kommentár nélkül megmutatni egy ehhez hasonló tartalmat igencsak aggályos lehet.
De aggályos lehet az áldozat szempontjából is, akinek bántalmazását a média felerősíti, meghosszabbítja és elterjeszti. Többek között éppen ezért vonatkoznak szabályok arra, hogy hogyan lehet beszámolni hétköznapi embereket érintő bántalmazásról. A celebműsorokban és valóságshow-kban azonban gyakran elmosódik a határ a szórakoztatóipari szereplő és a hétköznapi ember között, amely miatt olyan érdekesek a nézőknek a képsorok. Pontosan ez az oka annak, hogy felmerülhetnek olyan problémák is velük kapcsolatban, amelyek más típusú szórakoztató műsorok esetében nem, ahol egyértelmű, hogy kitalált és eljátszott forgatókönyvet, történetet látunk, a szereplők pedig nem valódi identitásukban jelennek meg.
Mit mond a szabályozás?
Az NMHH irányelvei elsősorban a korhatár-besorolásra vonatkoznak. Eszerint alapesetben a felnőtt közönség számára készült vetélkedő- és főzőműsorok, a 12 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába tartoznak, amennyiben nem tartalmaznak 16 éven aluliak számára ártalmas elemeket. Itt külön felhívják a figyelmet arra, hogy
a valóságshow-kban problematikusnak bizonyulhat azon benyomás keltése, miszerint az emberek eszközökké silányíthatók. A játékosok ugyanis az ismertség és az anyagi jutalom reményében vállalják, hogy megalázó helyzetekbe kerüljenek a nagy nyilvánosság előtt, a televíziónézők pedig cinkossá válnak azzal, hogy ezekről a helyzetekről szavazással döntenek – mindennek az üzenete károsan befolyásolhatja a serdülőkorúak fejlődését.
Emellett a tehetségkutató műsorok szereplőválogatásai kapcsán problémaként említik mások kínos helyzetbe hozásának témáját is.
A Média- és Hírközlési Biztos 2015-ben a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem bemutatására vonatkozó ajánlást tett közzé, de ez csak a tudósításokra vonatkozik. Az ajánlás azt kéri, hogy
(...), az emberi kapcsolatokban megjelenő kiszolgáltatottsággal, az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó magatartással, (...), akár más közvetlen hozzátartozó sérelmére elkövetett verbális, illetve fizikai erőszakkal kapcsolatos híradásokban informatívan, figyelemfelkeltően, de a szenzációkeltő elemeket kizárva tudósítsanak ezekről a társadalmilag rendkívül káros jelenségekről.
A Biztos azt is kérte, hogy a tudósítások mellett tüntessék fel az alábbi szöveget:
„Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal 06-80-225-225-ös számát. (...)“
A valóságshow vagy a vetélkedő azonban hivatalosan nem tudósítás, így nem esik a szabályozás alá. Az azonban biztos, hogy L.L. Junior kérése, miszerint a nézők szemében esetlegesen visszásnak ható részeket vágják ki, semmiképp sem elfogadható. A hasonló esetek egyébként felvetik a kérdést, hogy elég pontos-e a szabályozás. Hogy mennyire képlékeny ez a terület, azt a Sztárbox példája is jól mutatja.