Marton Bálint és Varga Dávid egy egyszerűnek tűnő ötlettől vezérelve ma már az egyik legkülönlegesebb hazai italgyártó tulajdonosainak nevezhetik magukat. A jó alapkoncepció, a megfelelő stratégia és Varga Dániel kreatív megoldásainak köszönhetően a Cseles, vagyis a hazai piac felnőtt szörpje egyre nagyobb sikereket ér el.

Az ötlettől a megvalósításig

„Miután kipattant az ötlet, elkezdtünk otthon kísérletezgetni, akkor még egy sokkal egyszerűbb koncepcióval. Vettünk vodkát, szörpöt, fűszereket, cukrot pirítottunk, és egy csomóféle ízkombinációt kipróbáltunk azzal a céllal, hogy megnézzük, hogy mik azok a fűszerek, amiket ugyanott lehet érezni, ahol az alkoholt, ezáltal elfedve az alkohol ízét.”

15-féle receptúra készült, amelyből kiválasztva a 6-7 legjobbat elindult a tesztelés. Először barátok, ismerősök és kollégák véleményeztek. Egy kóstoló lap segítségével mindent alaposan dokumentáltak annak érdekében, hogy valódi érveken alapuló következtetéseket vonhassanak le. Ezt követően pedig jöhettek a teljesen pártatlan idegenek, hogy kiderüljön, vajon fizetnének-e az italért.

„Lementünk a Balcsi-partra a három legjobbnak kiválasztott ízzel. Vadidegen embereket szólítottunk le, hogy kóstolják meg, és ha ízlik, meg is vásárolhatják. Ez fontos volt, hiszen az egy dolog, hogy de jó, ingyen pia, az viszont már más kérdés, hogy adnának-e érte pénzt. Körülbelül 250 ember kóstolt, és a 30 százalékuk vásárolt is. Ez elég meggyőző volt ahhoz, hogy tovább csináljuk.”

Varga Dávid és Marton Bálint eredeti szakmájukat tekintve mérnökök, így talán nem meglepő az a precizitás és komolyság, amivel a Cselest létrehozták. Elmondásuk szerint a cél sosem az volt, hogy csináljanak egy terméket, ami nekik tetszik. A folyamat során minden alkalommal kizárólag akkor léptek tovább egy-egy mérföldkő elérésekor, ha valóban úgy érezték, van értelme tovább menni.

Tudatos marketingstratégia

Mint elárulták, a Cápák között meghívására elsősorban a tudás, illetve a műsorral járó publicitás miatt mondtak igent. Nem a pénz motiválta őket, hanem az, hogy biztosan tudnak tanulni a Cápáktól, és természetesen remélték, hogy a megjelenés – a végkimeneteltől függetlenül – további megrendeléseket is hoz majd.

„Nálunk az egész építkezés, cégalkotás, cégvezetés, eléggé önjáróan indult, és most is mi magunk keressük a legmegfelelőbb megoldásokat.”

Az önjárásban pedig, különösen a marketing területén, nagy segítségükre volt „Wolf Gabi bácsi könyve”, amelyből számos sales és marketing trükköt építettek be a működésükbe. Ezek egyike az ízgarancia, vagyis ha valakinek nem ízlik a termékük, visszaküldheti azt. Igaz, ezzel a vásárlók nem élnek gyakran, és visszaküldés esetén is inkább egy másik ízből kérnek egy új üveggel, semmint a pénzüket akarnák visszakapni.

„Egyszerűen úgy foglalkozunk a vásárlókkal, hogy akármi probléma van, akkor azon segítünk, mert nekünk egy kicsi plusz energia a megoldás, a hozzáállásunk viszont számottevő pluszt ad. Az a legfontosabb szempont számunkra, hogy elégedett vásárlóink legyenek, akik azt mondják, hogy oké, ez egy jó fej marketing, jó fej emberekkel.”

Szintén az említett könyv ihlette a Cseles egészen meglepő hirdetési módszerét is. A terméket promótáló kreatívokon ugyanis a következő szöveg olvasható: a Cseles sokba kerül.

„Dávid mindig azt mondogatta, ha a kezdeti, hátizsákos időszakban valaki drágállta a Cselest, hogy ez nem drága, ez csak sokba kerül. Ha kiszámoljuk, hogy hány adagot tudunk készíteni egy üvegből, és az milyen minőségű, akkor egyáltalán nem drága, csak egy összegben sokat kell kifizetni érte. És úgy voltunk vele, hogy nem is jó mindig akciózni egy terméket, mert olyan hatást kelt, mintha nem kellene senkinek.”

Fontos a személyes kapcsolatépítés

A céghez kapcsolódó főbb tevékenységeket – marketing, dizájn, termékfejlesztés – a mai napig hárman menedzselik, sőt, a kitelepülések esetében is fontosnak tartják a személyes jelenlétüket.

„A kitelepüléseket már rég átadhattuk volna másnak, de ez egyelőre nem jönne ki jól. Igaz, hogy sok időt és energiát igényel, de nagyon nem mindegy, hogy beállít a pult mögé az ember valakit, aki csak kitölti az italt, vagy mi vagyunk ott, hogy személyesen beszéljünk az érdeklődőkkel, sztorizgassunk, elmeséljük, kik vagyunk. Sokkal mélyebb élményt tudunk így az emberekben hagyni.”

A minél közvetlenebb kapcsolatot a vevőkkel a személyes találkozások mellett a hírleveleken keresztül is ápolják. A Cseles hírlevelei ugyanis ékes bizonyítékai annak, hogy a műfaj egyáltalán nem halott, csak tudni kell olyan tartalmat nyújtani, hogy a címzettek lelkesen megnyissák a tartalmakat.

„Van egy 12 ezer fős e-mail listánk, akik elég aktívak, több mint 40-50 százalékos megnyitási arány van minden levelünkön. Mert nem a tipikus, itt egy kupon, vegyél Cselest leveleket küldünk, hanem folyamatosan sztorizunk. Megpróbáljuk megmutatni magunkat, hogy miket csinálunk, milyen buktatókkal szembesülünk.”

Lassan, de biztosan

A Cseles kínálatában jelenleg három ízvariáció érhető el. A limitált választék pedig szintén nagyon tudatos döntés eredménye. Mint mondják, úgy gondolták, hogy amíg a piac viszonylag nagyobb részével nem ismertetik meg a terméket, addig nincs értelme új ízt behozni, hiszen ez az új íz csak azoknak lesz új, akik ismerik a már meglévőket.

„Úgy voltunk vele, hogy ha elkezdünk jó sok ízt behozni, akkor mindegyik egy kicsit veszt az egyediségéből. Ez ugye egy szörp, amiből általában azért van egy húsz ízből álló portfólió, de mégis egy alkoholos ital, ami azért karakteresebb. Egy Unicumból sincs ezerféle verzió. Szóval vártunk egy kicsit arra, hogy minél többen megismerjenek, de szerintünk a jövő év alkalmas lesz arra, hogy elkezdjük egy kicsit bővíteni a palettát.”

A jövőbeni tervek között pedig a kínálat bővítésén túl a nemzetközi piaci jelenlét is szerepel. Bár a Cseles nem akar nagykereskedővé válni, külföldön is mindenképp szeretnének megjelenni a következő években. Costa Ricába már el is indult az első szállítmány, hogy a terméket próbára tegyék egy távoli országban.