Az Alfa-generáció jobban érti az emojikat, mint a valódi érzéseket

Hogy mit lehet tudni erről a generációról, arról Bereczki Enikő generációkutatót kérdeztük, aki kifejtette: már önmagában az Alfa-generáció fogalom elhamarkodottnak tűnhet, mivel kutatási szempontból egy új generáció meghatározása és elnevezése hosszabb távú és szélesebb körű elemzést igényel. Mint kifejtette, a név eredetét is nehezen lehet visszakövetni, mivel míg egyesek szerint Mark McCrindle ausztrál generációkutatótól származik, mások úgy vélik, egyéb szakértők használták először. Elmondása szerint egyáltalán nem biztos, hogy egy ténylegesen kialakuló generációról van szó, és jöhetnek olyan változások – technológiai környezet, kulturális befolyások és társadalmi-gazdasági kontextusok –, amelyek még alakíthatják ezen korcsoport nemzedéki jellemzőit.

Az Alfa-generáció esetében még nem áll rendelkezésre elegendő kutatási adat és elemzés ahhoz, hogy egyértelműen megállapítsuk, miben különböznek ezek a tényezők az előző generációtól. Mivel a tagjai még mindig gyermekek és korai tinédzserek, a személyiségük és az értékrendjük kialakulása is folyamatban van, ezért a pontosabb összehasonlításhoz és megértéshez időre van szükség

– jegyezte meg, hozzátéve, a jelenlegi kutatások a szülők bevonásával zajlanak.

Az alfa-generációnak a digitális világ az otthona

A kutató érdekes jelenségekről számolt be az Alfa-generációt illetően, amelyek szorosan kapcsolódnak a technológia fejlődéséhez. Jellemző rájuk például, hogy a szüleik vlogokat készítenek, influenszerek, így a közösségi média segítségével dokumentálják az életüket. Az AR-t, azaz kiterjesztett valóságot alkalmazó játékok is népszerű szórakozási formát jelentenek a körükben – példaként említette a Pokémon GO-t –, amelyek ötvözik a valós és a virtuális világot.

„A YouTube gyereksztárok gyakoriak az Alfa-generáció körében, ami új dimenziót ad a szülői és gyermeki élmények megosztásában. A digitális oktatási platformok által nyújtott interaktív és személyre szabott tanulási lehetőségek szintén kiemelkedő szerepet játszanak az Alfa-generáció tagjainak nevelésében és fejlődésében, elősegítve a modern technológia használatának és a tanulás digitalizálásának megértését és integrációját már kiskoruktól kezdve”

– említette meg.

A szakértő úgy fogalmazott, a mesterséges intelligencia pozitív hatással lehet a gyerekek életére és a tanulásra, mivel ezen eszközök segítségével technológiai kompetenciát szerezhetnek, ami kulcsfontosságú a modern világban való boldoguláshoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az efféle technológiai vívmányok új kihívásokat hoznak magukkal: a digitális függőséget, a tartalmak hitelességének fontosságát és a figyelmi fókusz csökkenését.

Az Alfa-generáció tagjainak agyműködése valószínűleg alkalmazkodni fog a gyors információfeldolgozáshoz és a digitális eszközökkel történő interakcióhoz. Ez magában foglalhatja a rövidebb figyelmi időtartamokat, amelyek gyakoriak az online tartalmak gyors változásával és a rövid távú ingerekkel teli környezetben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az agyi működés egyénenként változó, és az agy plaszticitása lehetővé teszi, hogy az a tapasztalatok és környezeti hatások alapján változzon és fejlődjön. Ezért az Alfa-generáció tagjainak agyműködése különböző változatosságot mutathat a digitális kor különböző hatásai és az egyéni élmények alapján

– mondta, kiemelve, a hátrányos helyzetűek esetében gyakran tapasztalható, hogy az MI-alapú eszközöket inkább szórakozásra, mintsem tanulásra használják, aminek hátterében nemcsak a család kultúrája és igényei állnak, hanem a digitális oktatási eszközök megfelelő használatához szükséges támogatás és képességek hiánya.

Hozzátette, Magyarországon az ELTÉ-n működik egy Alfa Generáció Labor, ahol egy pszichológusokból, biológusokból és informatikusokból álló kutatócsoport 2016 óta foglalkozik azzal, hogy a digitális eszközök használata hogyan befolyásolja a gyerekek fejlődését. Az alapkutatás mellett egy gyerekbarát, tudományos alapokon nyugvó applikációcsomagot is fejlesztenek.

Hol születtél? Megmondom, ki vagy

A generációkutató leszögezte, ugyan az Alfa-generáció tagjainak globális kihívásai hasonlóak lehetnek, demográfiai szempontból jelentős különbségek figyelhetőek meg az európai, az ázsiai és az amerikai fiatalok között. Ezek a különbségek befolyásolhatják életüket és tapasztalataikat, így a generációk közötti összehasonlítás során figyelembe kell venni a regionális sajátosságokat. Ahogy megemlítette, az Amerikai Egyesült Államokban és Indiában a 14 év alattiak kulturális sokszínűsége jelentős, hiszen az ország etnikai és kulturális heterogenitása befolyásolja fiataljainak életstílusát és értékrendjét.

Magyarországon a 18 év alattiak kulturális tapasztalatai sokszínűek, de azért az ország kisebb mérete miatt a regionális és etnikai különbségek kevésbé hangsúlyosak. Az európai kulturális hagyományok és értékek meghatározóak, de a globalizáció és a digitális kor elérhetősége széles körben befolyásolja a magyar gyerekek életét

– húzta alá.

A járvány alatt az alfa-generáció még inkább beszorult az online világba

Bereczki kiemeli, hogy az Alfa-generáció tagjainak korai digitális összekapcsolódására jó példa a kidfluenszer jelenség. Ők olyan influenszerek, akik gyerekeknek gyártanak tartalmat, és olykor még csak nem is beszélnek a videóikban – példaként említette a Cocomelon YouTube-csatornát, amelynek videóban szinte nincs is párbeszéd, mégis milliók követik. Ahogy 2022-ben megjelent, A rejtélyes Z generáció című kötetében megjegyzi, a koronavírus-járvány mély nyomot hagyott az Alfa- és a Z-generáció tagjaiban, őket Covid-generációként emlegetik. Elmesélte például egy hatéves kislány történetét, aki még a cipőjét sem tudta bekötni, sem írni, de a tabletet már képes volt kezelni. A YouTube-on a mesék mellett slime-készítős videókat nézett, TikTok-videóban táncolt és telefonon játszott. A pandémia megjelenésével viszont nem volt egyértelmű a számukra, hogyan működik a digitális világ a járvány alatt, illetve az iskolák sem voltak feltétlen felkészülve az online oktatásra.

Ez a jelenség az amerikai kutatókat arra ösztönözte, hogy választ kapjanak arra a kérdésre, hogy a videochaten keresztül megvalósított párbeszédes olvasás (amikor a közös olvasás párbeszédes formában megy végbe, segítve a megértő-értelmező tevékenységet) hatékonysága a szókincs és a megértés fejlesztésében összehasonlítható-e a könyvolvasás hagyományosabb formáival. Az eredmények azt mutatták, hogy az óvodás gyerekek a videochaten keresztül is képesek megérteni a könyveket, ami arra utal, hogy ez a technológia életképes lehetőség, különösen olyan kihívást jelentő helyzetben, mint egy világjárvány idején

– jelentette ki, megemlítve, a járvány hatására kialakult digitális eszközhasználati szokások számos kutatást katalizáltak, amelyek eredményei a következő években várhatóak.

Az emojik ászai

A generációkutató az Alfa-generáció digitális világban való túlzott jelenléte kapcsán azt is érzékeltette, hogy nem vitatható a szülő felelőssége. A WHO ajánlása szerint a 2 éves kor alatti gyermekeknek egyáltalán nem ajánlott kütyüt használni, 2 és 5 év között a képernyőidőt minimálisra kell csökkenteni és 5 év felett szintén. A szülőknek jó példát kell mutatniuk, hogy a gyerek megtalálhassa az egyensúlyt a képernyőhasználat és a valós élet között.

Az Alfa-generáció tagjainak kihívást jelenthet a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, mivel sokan inkább online közösségekben vesznek részt, mint személyes találkozókon. Ennek eredményeként a szülőkkel való szoros kapcsolat gyakran kiemelkedik, megerősödik, mivel ők biztosítják a legstabilabb és legmegbízhatóbb társas támogatást. Fontos azonban, hogy a szülők aktívan támogassák gyermekeiket abban, hogy valós életbeli kapcsolatokat is építsenek ki, hiszen ezek elengedhetetlenek az érzelmi fejlődés és a társas készségek kialakítása szempontjából

– mondta.

A generációkutató az egyik, alsós gyerekekkel készített fókuszcsoportos felmérése során tapasztaltakat is felelevenítette, amelyből azt szűrte le, hogy a mai fiatalok sok esetben jobban megértik és használják az emojikat, mint a valódi arckifejezéseket. Ez a felismerés akkor vált nyilvánvalóvá, amikor olyan feladatot adtak nekik, amelyben érzelmeket kellett felismerniük és kifejezniük. Az emojik segítségével sokkal gyorsabban és pontosabban meg tudták nevezni az érzéseket, mint a képek alapján.

„Ennek egyik oka valószínűleg az lehet, hogy a digitális kommunikációban töltött idő során az emojik szinte második nyelvükké váltak. Ezek az apró szimbólumok egyértelműen és univerzálisan közvetítik az érzelmeket, szemben az arckifejezésekkel, amelyek néha árnyaltabbak és nehezebben értelmezhetők. Ez a tapasztalat rávilágított arra, hogy a digitális korszakban felnövekvő generációk számára milyen fontos szerepet töltenek be az emojik a mindennapi kommunikációban. Izgalmas volt látni, hogy a gyerekek hogyan adaptálódnak ezekhez az új eszközökhöz, és ez a megfigyelés számos új kérdést vetett fel a jövőbeli kutatásokhoz”

– fejtette ki, ezzel együtt rávilágítva arra, hogy az Alfa-generációs gyerekek érzelmi intelligenciájának és metakommunikációs készségeinek fejlesztése nagyon fontos, mivel ezek jelentős szerepet játszanak a társas kapcsolatokban és a konfliktuskezelésben.

Az Alfa-generáció tagjai, mint médiafogyasztók

Az Alfa-generáció tagjai mondhatni kéz a kézben járnak a technológiával. A Morning Consult felmérése szerint a 2010 után született fiatalok több mint fele rendelkezik saját tablettel, olykor iPad gyerekeknek is nevezik őket. Sőt, mintegy 63 százalékuk a legújabb kütyük birtokában van. Számukra a YouTube, a streaming platformok, a podcastek, az olyan játékok, mint a Minecraft, a Roblox és a Fortnite, illetve a TikTok jelentik a szórakozás fő forrását.

Utóbbira egyébként épphogy regisztrálhatnak az idősebb alfások, mivel annak alsó korhatára 13 év. A fiatalabbak valószínűleg másét használják, vagy inkább tévét néznek. Vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy a 12 év alatti amerikai gyerekek több időt töltenek a készülék előtt, mint bármely más 35 év alatti korcsoport. Ez azért érdekes adat, mivel az egyre csökkenő nézőszámok miatt már évekkel ezelőtt keresztet vetettek a tévézésre, mint műfajra. Az éppen felcseperedő Alfa-generációnak hála viszont lehet még remény.