Az MPRSZ 25 magyar ügynökség óradíjait mérte fel és készített kimutatást arra vonatkozóan, vajon milyen költségekkel érdemes számolnia azoknak, akik PR-szakember segítségét kérik márkájuk menedzselésében.

Az anonim felmérésben huszonöt PR- illetve integrált ügynökség vett részt. A Magyar Public Relations Szövetség célja az volt, hogy a más európai uniós országokban egyébként bevett szokást hazánkban is meghonosítsák, és transzparens kommunikáció induljon a szakmával kapcsolatos pénzügyekről.

„Több uniós tagországban is láttuk, hogy a nemzeti szövetségek rendszeresen közlik az ügynökségi szektor fő adatait, az óradíjaktól, növekedési rátáktól kezdve, a jellemző bérköltségekig” - mondta Sztaniszláv András, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke. „Az elmúlt években, a pandémia és a rendszeres krízishelyzetek, a reputációs kockázatok miatt hazánkban is felértékelődött a PR-szakma, azonban a tagság visszajelzései alapján ezt nem mindig követik a megbízási díjak, illetve az ügynökséget kereső megrendelők büdzséelképzelései. Ezért fontosnak tartottuk, hogy objektíven felmérjük a nettó listaóradíjakat, segítve az ügynökségek és megbízók párbeszédét a pénzügyi-gazdasági kérdésekről.”

A felmérésben résztvevő ügynökségeket teljes árbevétel és PR-díjbevétel alapján sorolták kategóriákba:

  • teljes nettó árbevétel alapján: évi 200 millió forintig kis (7 db), 200-500 millió forint között közepes (12 db), 500 millió forint fölött nagy (5 db)
  • tisztán nettó PR-díjbevétel alapján: évi 100 millió forintig kis (11 db), 100-200 millió forint között közepes (7 db), 200 millió forint felett nagy (7 db) ügynökségi kategóriákat határoztak meg, a felmérés eredményeit a PR-díjbevétel alapján szegmentálták.

Az adatok alapján a kis, közepes és nagy ügynökségek nettó listaóradíjai között nincsenek nagyságrendi különbségek, bár látható, hogy a nagyobb ügynökségek magasabb költségszintje (pl. bérek, irodabérlet stb.) jellemzően magasabb óradíjjal is jár. Ezt ellensúlyozhatja, hogy minél nagyobb egy ügynökség díjbevétele, annál jellemzőbb, hogy – az értelemszerűen magasabb létszámon belül – tapasztaltabb munkavállalókkal dolgoznak.

„Ebben az elnökségi ciklusban konstruktív párbeszédet kezdtünk a beszerzőszakma képviselőivel, tulajdonképpen a Szövetség koordinálta óradíjfelmérés ötletét is egy beszerzői megkeresés inspirálta,” - tette hozzá Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezetője. „Nemzetközi példáknak megfelelően felmértük a szektor listaóradíjait, és a teljes szakmával megosztjuk a legfontosabb adatokat. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ahogy általában a kommunikációban, úgy az ügynökségek hosszú távú fenntartható működését alapvetően meghatározó árazás tekintetében is minden szereplő érdeke a transzparens, őszinte párbeszéd.”

Az említett európai uniós szakmai jelentések terén a pénzügyi adatok mellett nagy támogatást nyújtanak mind az ügynökségeknek, mind a potenciális ügyfeleknek az elérhető trendjelentések. A legutóbbi, közép-európai szegmensre vonatkozó legfontosabb adatokat alábbi cikkünkből ismerheted meg.

Címkék