A most tizenötödik születésnapját ünneplő Infotér Konferencia rendszeresen teszi terítékre az információ- és kommunikációtechnológiai szektor legizgalmasabb témáit szakértők tolmácsolásában. Idén olyan kérdéskörök kerülnek előtérbe, amelyek négy-öt évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna, és többek között a mesterséges intelligenciával és a generációs különbségekkel kapcsolatban is hasznos gyakorlati szempontokat kaphatunk. A konferencia célja, hogy utat mutasson és segítséget nyújtson mindazoknak, akik a kihívásokat sikerrel szeretnék teljesíteni.
Az informatika és a közigazgatás találkozása
Mint Soltész Attila elmondta, az első konferenciát az az igény hívta életre, hogy legyen egy olyan fórum, ami a szakmát, az iparágat és a közigazgatást összeköti, utóbbinak minden szintjét érintve. Ugyanakkor azt is látták, hogy az informatika minden ágazatban előidézheti a versenyképességet, ennek mentén pedig afféle evangelizációs tevékenységet vállaltak.
„Az iparnak nem kellett elmagyarázni, hogy miért fontos az informatika, de a közigazgatás minden egyes szintjének igen. Ebben a tudatosításban próbáltunk aktív szerepet vállalni. Azt gondolom, hogy ez sikerrel járt, mert most már minden szervezetnek és a kormányzatnak is az egyik központi témája az informatika, az infokommunikáció, a digitalizáció, a digitális transzformáció.
A digitális transzformáció úgy ezelőtt tíz évvel erősödött meg, amikor mindenki érezte már, hogy érdemes ebbe energiát fektetni. Ma már a mesterséges intelligencia visszábbszorította ezt a fogalmat, de mondhatjuk, hogy a folyamat még mindig tart.“
A bizonytalanság és a változás évtizedének témái
A szakember arról is beszélt, hogy az Infotér Konferenciák témáiban is megjelennek azok a mostanában zajló, jelentős globális változások, amelyek alapjai lehetnek egy következő világrendnek.
„A kibervédelem, a háborúk, a szolgáltatási láncok rövidülése, a gazdasági kitettség csökkentése került előtérbe a konferencia témái között is, csak hogy a két legnagyobb eseményre reagáljak, a háborúra és a pandémiára. De fontos helyet kapnak azok a témák is, amelyek más, az életünket lassan, de biztosan megváltoztató eseményekre utalnak, mint a globális felmelegedés vagy a generációk gondolkodása és hozzáállása közötti jelentős különbség.
Foglalkozunk a generációk kérdéskörével, a vezetői képességekkel - az AI kapcsán is -, az oktatás és az AI kapcsolatáról is beszélünk. De például a körforgásos gazdaság, ezen belül a textilipar körforgásos gazdasága, illetve a vízgazdálkodás is mind olyan témák, amelyek az elmúlt években kerültek az első sorba. És ezeknek a területeknek a kulcsmegoldásai mögött mindig ott van a digitalizáció, úgyhogy ezért is kerültek bele a konferenciatematikába.“
Generációs különbségek a munkában
A generációs különbségekről szólva elmondta, hogy a különböző generációk szocializációja nemcsak a digitalizáció szempontjából tér el, hanem más téren is. Például abban, hogy nem poroszos nevelésben részesültek vagy nem autoriter környezetben nőttek fel. Az, hogy a következő generáció versenyképes lesz-e, egy új konfliktus megoldásán is múlik, ami az elmúlt években erősödött fel: a munkához való hozzáállás nyugati dekadens vagy keleti alázatos megközelítése között.
Emellett minden korosztály félti a jövőt a következő generációtól, mondván, hogy régen minden jobb volt, akkor még fegyelmezettebbek voltak az emberek. Nagy kérdés, hogy valós-e ez a félelem. Ha a következő generációk kezébe adjuk a társadalom irányítását, akkor itt minden összeomlik, vagy a minőség és a precizitás átdiffundál a következő generációra? Többek között erről is szót ejtenek majd a konferencián a szakértők.
A közösség még a pénznél is fontosabb
“Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a munkahelyen, és az X-, de mondhatjuk, hogy már az Y-generációnak is tanulnia kell a tekintetben, hogy mekkora szabadságot és mekkora kötöttséget adjon egy dolgozójának, aki a Z-generáció képviselője”
- mondja Soltész Attila, hozzátéve, hogy a klasszikus autoriter, feladatkiosztó, beszámoltató módszer láthatólag már sem az Y-, sem a Z-generáció esetében nem működik.
“Ez a szakképzett munkaerő esetében is megfigyelhető, akik ráadásul a munkaerőhiány miatt jelentős alkupozícióba kerültek. Mindez teljesen megváltoztatja egy cég életét. És van még egy mostanában jellemző tendencia: a közösség mindent visz. Ha valaki nem érzi magát jól egy cégnél, akkor az a cég lejtmenetbe kerül, és ebből a szempontból nem uralkodó szempont a fizetés. Ugyanakkor sok és jogos kritika éri a következő generációkat, hogy komoly szakmai fedezet nélkül hatalmas fizetéseket kérnek.“
Oldódnak az AI-jal kapcsolatos félelmek
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy kezdenek leépülni a félelmek az AI-jal kapcsolatban. A kiberbiztonságra valóban egyre nagyobb figyelmet kell fordítani, de az a félelem, hogy a robotok átveszik az irányítást, nem a kis- és középvállalkozások szintjén fog manifesztálódni. De fontos “házi feladat”, az, hogy mindenki végezze el a munkáját otthon az AI-jal kapcsolatban, mert aki használni fogja, az biztosan versenyelőnyben lesz.
“Nagyon sok AI-alkalmazást már anélkül is használnak a cégek, hogy tudnának róla, tehát beépített AI-funkciók vannak programokban. Ezen a konferencián szemléletbeli és konkrét módszertani útmutatások is el fognak hangzani, hogy ki, mit tud a saját területén tenni annak érdekében, hogy versenyképes legyen.”