A közösségi médiában egyre több képgenerátorral készült fotó jön velünk szembe, az AI pedig alapjaiban formálja át a tartalomgyártást és a felhasználói interakciókat. Miután megjelentek a virtuális influenszerek, már virtuális éttermet is találni. Egyet biztosan, a magát texasi vendéglátóhelynek kiadó Ethost, amely nemcsak szürreális ételképekkel, de virtuális szakácsokkal, weboldallal, látszólagos márkaegyüttműködésekkel, kommentbotokkal és némi humorral húzza be a csőbe a gyanútlan felhasználókat.
De ennyire nem is kell messzire menni, elegendő ha a Facebook újonnan született receptes csoportjaiban és oldalain nézünk szét: itt van például a 45 ezres követőtáborral rendelkező Recipes formula, melynek sorra születnek a klónjai, temérdek MI-fotóval és recepttel elárasztva minket. De valódi éttermek honlapján, online élelmiszeráruházakban és ételrendelős oldalakon is alkalmazzák az AI-alkotásokat.
Vizuális éhség
A generált ételfotók világa gyorsan fejlődik, és egyre több kérdést vet fel. 2023-ban például egy kutatás azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia által készített fotók hatékonyan helyettesíthetik-e a hagyományos képeket a digitális menükben. Ez sok cégnek fontos kérdés lehet, amely szűkében van az erőforrásoknak, az időnek vagy a pénznek. De nem árt szem előtt tartani, hogy bár az AI-ételfotók innovatívak, veszélyeket is rejtenek. Ide tartozik a „vizuális éhség“ terjedése az ilyen képek térnyerésének következtében.
Az ételekről készült szép képek evésre csábíthatnak akkor is, ha az ember nem éhes, és hamis érzetet kelthetnek azzal kapcsolatban, hogy mekkora is egy adag. A generált képek pedig felturbózott megjelenésükkel felerősíthetik ezt a hatást. A mesterséges intelligencia ugyanis képes arra, hogy az adat- és mintaelemzés segítségével kiválassza azokat az elemeket, amelyeket a leginkább felerősítik az étel vonzerejét: például a szimmetriát, a frissességet, a fényességet – többek között a fényviszonyok és a színek megfelelő alkalmazásával. Mindez akár egészségtelen étkezési szokások kialakulásához és az ételekkel kapcsolatos irreális elvárásokhoz is vezethet, ami különösen káros lehet azokra nézve, akik evési zavarokkal küzdenek.
Az AI-képek extrém hatását visszaigazolta egy kutatás is, amelynek során a résztvevők étvágygerjesztőbbnek találták a mesterséges képeket, mint a valódiakat, amikor nem mondták meg nekik, hogy melyik készült létező ételről. Az is igaz viszont, hogy meglehetősen jól eltalálták, melyik a generált kép, különösen az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében, mint a sültkrumpli vagy a milkshake.
AI-ételfotók a hirdetésekben
Az éttermeknek érdemes alaposan meggondolniuk, hogy szerepeltetnek-e ilyen fotókat a honlapjukon, és ha igen, akkor milyen formában: a valóság ugyanis a virtuális tündöklés fényében csalódást okozhat. Bár az ételfotók és a méretek a hirdetésekben már eddig is gyakran irreálisak voltak, az AI tovább gerjesztheti ezt a folyamatot, ami egyenesen a fogyasztók megtévesztéséhez vezethet. És felveti azt a kérdést is, hogy szükséges-e jelezni etikai okokból akár egy reklámplakáton, ha a kép mesterséges intelligenciával készült.
Ez a szakadék a valóság és a kép között már több ételrendelős szolgáltatásnál is okozott problémát. Az indiai Zomato például bejelentette, hogy „a vásárlói bizalommal és az üzletre gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt“ eltávolítja a mesterséges képeket az étlapokról, és automatizált eszközökkel vizsgálja az újonnan felkerülő fotókat, elutasítva azokat, amelyek nem valódiak. A Foodora viszont épp ellentétes megközelítést alkalmazva az év elején AI-jal kezdte felturbózni partnerei fotóit. Nem tette jól, mert a felhasználók hamar kiszúrták a sokszor félresikerült képeket, amelyeken például szendvics helyett csak egy bagett látszódott, egy tányér garnélarák pedig lepkeformákba rendeződve tűnt fel. A vállalat ezután azt nyilatkozta, hogy „teszteket” végzett AI-eszközök segítségével, és lépéseket tesz a hamis képek eltávolítására.
Úgy látszik, az olyan „veszélyesebb“ hamisítványok, mint az álhírek vagy összeesküvés-elméletek mellett az ártatlannak tűnő ételfotók sem teljesen ártalmatlanok, és ezekhez is meg kell tanulniuk a helyes viszonyulást a márkáknak és a fogyasztóknak egyaránt.