Az online tér és különösen a közösségi média tág teret enged az agressziónak, a bántalmazók pedig számos jellemzőt kihasználhatnak. Döbbenetes adatok láttak napvilágot.
Ha a közösségi média kommentszekcióit böngésszük, gyakran szembesülünk azzal, hogy az emberek olyan hangot ütnek meg, amilyet élőben talán nem vállalnának. A közösségi média, de az internet más eszközei is könnyen teret adhatnak az agressziónak, és annak, hogy a bántalmazók névtelenül, távolról, büntetlenül megfélemlíthessék az áldozatukat.
A probléma nagyságát jól mutatja, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint
tavaly az EU-ban élő 16 és 29 év közötti fiatalok 49 százaléka kapott fenyegető üzenetet online.
Az üzenetek általában az adott személy ellen irányultak, de olyanok is voltak, melyek az egész korcsoportot támadták.
Az EU-tagországok közül 23-ban állt rendelkezésre ezzel kapcsolatos adat (Csehországból, Írországból, Olaszországból és Spanyolországból nem érkezett), és ezek közül 12-ben, köztük Magyarországon is 50 százalék feletti volt a zaklató üzeneteket kapó fiatalok aránya. A legtöbb kamasznak és felnőttnek (69 százalék) Észtországban kell megküzdenie az internetes zaklatásnak ezzel a formájával, de meglepő módon Dánia és Finnország is rosszul áll ezen a téren 68-68 százalékkal. A legkisebb százalékarányt, 24-et Horvátországban mérték, míg Románia is a jobban állók közé tartozik 27 százalékkal. Magyarország a középmezőnybe tartozik a 11. hellyel.
A megkérdezettek relatív többsége, 35 százaléka azt mondta, a legtöbb támadást politikai vagy társadalmi nézetei miatt kapta, míg 32 százaléka szexuális irányultságát nevezte meg a támadások okaként. További 30 százalék úgy érezte, hogy származása miatt vált gyűlölködő üzenetek célpontjává.
Miért olyan veszélyes az internetes megfélemlítés?
Az internetes megfélemlítés a cyberbullying, vagyis internetes bántalmazás kategóriájába sorolható, de a probléma kezelését nehezíti, hogy nemcsak külön törvény, de még közösen elfogadott definíció sincs a cyberbullyingra Európában vagy nemzetközi szinten. A legtöbb meghatározás szerint a cyberbullying fontos eleme az ismétlődés, ugyanakkor a zaklatás és fenyegetés magában foglalhatja kínos fényképek, videók, sértő vagy gyalázkodó tartalmú üzenetek terjesztését is azzal a céllal, hogy azok szorongást okozzanak, megalázzanak, megfélemlítsenek. Az interaktív online szolgáltatások (e-mail, chat, instant üzenetküldés) a bántalmazás új módjait hívták életre.
A magyar jogszabály elsősorban a zaklatás fogalmával foglalkozik, és ezen belül kezelhető az online zaklatás is. Az NMHH összefoglalójában ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az online térben a bántalmazásnak nem feltétele az ismétlődés, mert itt már akár egyetlen cselekmény is elég a megfélemlítéshez. Egyetlen megosztással, nyilvános kommenttel pillanatok alatt eljuthat a lejárató üzenet több száz emberhez. Az is online megfélemlítésnek számít, ha az áldozatot a Facebookon kommentekben alázzák meg, vagy az elkövető a saját blogján szégyeníti meg őt, és a bántó, fenyegető üzenetek is ide tartoznak.
Milyen jogszabályok vonatkoznak a fenyegető üzenetekre?
Az internetes bántalmazás során az áldozat számos joga sérülhet az emberi méltósághoz való jogtól az egyes személyiségi jogokig. A magyar büntető törvénykönyv nem kezeli önállóan az online megfélemlítést, ezért a hagyományos zaklatás tényállása vonatkozik rá, amelyet a Büntető Törvénykönyvről szóló, 2012. évi C. törvény 222§ -ában találunk.
Eszerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja. Két évet kaphat az, aki félelemkeltés céljából mást erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. Ennél súlyosabb a helyzet, ha valaki hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve, a párja vagy volt párja, a nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követ el zaklatást, ezért három év szabadságvesztés járhat. Szintén két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a 18 év alatti fiatal, aki kortársát zaklatja.
A magánélet védelméről szóló 2018-as törvény szintén eligazíthat az online zaklatással kapcsolatos kérdésekben, különösen a II. fejezet 6. pontja, amely A kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogról szól. Ebben olvasható, hogy az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás valamennyi internetes formájával szemben. Ugyanakkor valószínűleg mind magyar, mind nemzetközi szinten szükség lesz az online bántalmazás konkrétabb jogi környezetének kialakítására.
A Facebook és a Google irányelvei
A Facebook Megfélemlítés, zaklatás vagy személyes támadások kezelése címmel hozott létre oldalt, amelyen eligazítást kaphatunk a kérdésben. Elsősorban azt javasolják, hogyha úgy érezzük, hogy közvetlen veszély fenyeget, akkor forduljunk segítségért a helyi hatóságokhoz. Ezt azért is lehet hasznos megtenni, mert a Facebookos jelentések és tiltások nem járnak jogi következményekkel. A Facebook nem tesz, és egyébként nem is tehet feljelentést, zaklatás miatt csak a sértett, illetve annak törvényes képviselője tehet feljelentést a rendőrségen.
A Facebook lehetőségei megnehezítik, hogy a zaklató újra kapcsolatba lépjen az áldozattal. Ezek közé tartozik a zaklató törlése az ismerősök közül, a profil letiltása, jelentése. Külön oldal szól a zaklató üzenetek kezeléséről, és tippeket kapunk arra is, hogy hogyan védekezzünk a zaklatás ellen. A legfontosabb, hogy ne akarjunk visszavágni, ne tartsuk titokban a dolgot, és mentsük el az ominózus tartalmakat.
A Facebook már kénytelen részletesen foglalkozni a fenyegető üzenetek kérdésével, még ha a probléma kezelésének akadhatnak is hiányosságai, például az, hogy adott esetben a zaklató más áldozatokat találva folytathatja a bántalmazást. A Metánál mindenesetre részletes elméleti edukációs anyagot is találunk az online bántalmazással kapcsolatban.
A Gmailen egy formanyomtatványon lehet bejelenteni a zaklatást, a Gmailt ilyen célokra használók fiókját letilthatják. A Youtube-on szintén lehet jelenteni a nem megfelelő videókat és kommenteket, emellett a Google-n is találunk oktatási anyagot a témában.
Mit tegyünk, ha fenyegető üzenetet kapunk?
A rendőrség ezzel kapcsolatos tanácsai részben lefedik a Facebook tippjeit, ugyanakkor különösen hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos dokumentálni és megőrizni a bizonyítékokat. Azt javasolják, hogy
- feltétlenül mondjuk el a velünk történteket a családunknak, barátainknak,
- ne reagáljunk zaklató e-mailre,
- a közösségi felületeken tiltsuk le, blokkoljuk az elkövetőt,
- őrizzünk meg minden bizonyítékot, jegyezzük fel a dátumot és az időpontot, készítsünk képernyőfotót a zaklató beszélgetésről, üzenetről,
- mentsük el a képernyőről a képeket, üzeneteket, mentsük le a hangüzeneteket,
- soha, semmilyen körülmények között ne küldjön senki magáról olyan képet, amit nem szeretne viszont látni az interneten vagy bárhol máshol.
Az online zaklatásról bejelentést tehetünk az NMHH által fenntartott Internet Hotline (IH) oldalon, és feljelentést tehetünk a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságon. A feljelentésről részletesen a police.hu-n olvasható leírás.
Kampányok az online zaklatás ellen
Az elmúlt években több olyan kampány is született, amely az online zaklatásra hívja fel a figyelmet. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet programja oktatással és kisfilmekkel igyekszik növelni az ezzel kapcsolatos tudatosságot, de a Unicefnek is rendszeresen készülnek kampányai ebben a témában. Legutóbb 2021-ben indítottak videósorozatot a TikTokon a #sértőhangok hashtaggel. A gyermekvédelmi szervezetek mellett több, gyermekterméket gyártó cég is foglalkozott a témával. A Lego Építsünk és beszélgessünk sorozata például rövid, játékos tevékenységekkel segít a családoknak, hogy eligazodjanak az online biztonsággal kapcsolatos témákban, a Nickelodeon pedig 2011-ben adott tanácsokat az online zaklatás kezelésével kapcsolatban.
Az online zaklatás témájával azért is kiemelten fontos foglalkozni, mert napjainkban a mesterséges intelligencia segítségével néhány fénykép és a hangunk rövid felvétele alapján már lehet alkotni olyan videót, amelyben olyan dolgokat teszünk és mondunk, melyeket a valóságban nem tennénk és nem mondanánk – többek között erről beszélt lapunknak korábban dr. Veszelszki Ágnes kommunikációkutató.