Az Ipsos 2025-ös AI Monitor felmérése 30 országban, több mint 23 ezer fő megkérdezésével zajlott. A kutatás elsősorban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos lakossági tudást, attitűdöket, bizalmi szinteket és jövőbeli várakozásokat vizsgálta.
Értjük, de mégsem
A magyar válaszadók 74 százaléka úgy véli, jól érti, mi a mesterséges intelligencia, ami magasabb a 30 ország 67 százalékos átlagánál. Ez arra utal, hogy a magyarok szubjektíven magabiztosabbak az AI-jal kapcsolatos ismereteikben. 20 százalékuk ugyanakkor nem ért egyet ezzel az állítással.
Azonban az AI-t használó termékek és szolgáltatások ismeretében már megosztottabb a kép:
a magyarok 41 százaléka azt állítja, hogy tudja, mely típusú termékek és szolgáltatások használnak AI-t, ez viszont az 52 százalékos átlagnál jóval alacsonyabb, hátulról a hatodikok vagyunk ebben a sorban.
Az érték ellentmond a magas AI-megértési aránynak. Ez azt mutatja, hogy a gyakorlatban még kevésbé ismerjük az AI-t, illetve túlbecsüljük az ismereteinket.
Előny vagy hátrány?
A magyarok 64 százaléka szerint a mesterséges intelligencia több előnnyel jár, mint hátránnyal, ami szintén az európai átlag fölötti arány. Kiderült az is, hogy a népesség fele izgatott az AI fejlődése miatt, míg 53 százalék bizonyos aggodalmakkal is tekint a technológia terjedésére, ami átlagos.
46 százalék gondolja úgy, hogy az AI valamilyen mértékben átalakítja a munkavégzés módját az elkövetkezendő 5 évben, 19 százalék tart attól, hogy ez valamilyen fokig a munkája elvesztését is jelentheti. 32 százalék szerint az AI jó hatással lesz a munkavégzésére, míg 16 százalék éppen ellenkezőleg gondolkodik erről.
A gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívan élik meg a magyarok: 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítaná, és ez magasabb az átlagnál. Csak 23 százalék bízik abban, hogy hatására jobb lesz a gazdasági helyzet, ami az ötödik legrosszabb arány, és tavaly még 30 százalék volt: vagyis nem hisszük, hogy az AI fog megmenteni minket.
26 százalék gondolja azt, hogy az egészségügyben pozitív szerepet fog betölteni az AI a következő 3-5 évben, ez pedig a hatodik legalacsonyabb arány a 30 ország közül.
Nem aggódunk az adataink miatt
Ami az adatvédelmet illeti, a magyarok 55 százaléka bízik abban, hogy az AI-t használó vállalatok megvédik személyes adataikat, ami jóval magasabb az átlagnál, az európai országok közül nálunk a legmagasabb.
Abban csak a magyarok 33 százaléka bízik, hogy a kormány megfelelően szabályozni fogja az AI-t, ez jóval alacsonyabb az 54 százalékos átlagnál. Ennél nagyobb bizalmatlanság csak Japánban és az Egyesült Államokban van.
Ember vagy AI
Az AI által készített tartalmakkal szemben a magyarok 67 százaléka részesíti előnyben a humán tartalmakat, ami nagyon alacsony arány, szintén a hatodik legrosszabb. Érdekes, hogy külön a hirdetésekre, termékleírásokra vonatkozó kérdésekben inkább a középmezőnyt hozzuk, a riportfotók tekintetében azonban Európában a legmagasabb arányban az emberi munkát preferáljuk.
Kiemelkedően magas mértékben, 77 százalékban hisszük, hogy a jövőben elsősorban AI készíti majd a politikai hirdetéseket realisztikus képi világgal, ebben a tekintetben is csupa Európán kívül ország között végeztünk az elsők között. Szintén érdekes, hogy két kérdéssel később viszont már kifejezetten az átlag alatt végeztünk azzal kapcsolatban, hogy szerintünk elsősorban az AI írja majd a híreket. Arra a kérdésre pedig, hogy az AI növelni fogja-e a dezinformációs tartalmakat az interneten, inkább a lista vége felé kötöttünk ki, szerintünk ez csak 20 százalékban érvényesül majd.
Ellentmondásnak tűnik ez a hozzáállás: ha a politikai hirdetéseket AI készíti majd realisztikus képi világgal, azt sugallva, hogy félrevezető tartalmak születhetnek, ez miért ne hatna a hírekre, illetve a dezinformációs tartalom mértékére az interneten? Egyébként azok az országok, amelyek a politikai hirdetésekben növekedni látták az AI szerepét, a dezinformációt tekintve is hasonlóan gondolkodtak, kivéve Magyarországot.
A vállalatok számára fontos adat lehet, hogy a magyarok 82 százaléka egyetért azzal, hogy az AI-t használó cégeknek fel kellene tüntetniük, hogy ilyen eszközzel élnek. Ez a szám az átlagosnál kicsit magasabb, tehát a magyar fogyasztók számára kiemelten fontos az átláthatóság az AI használatával kapcsolatban.
Általánosságban is ambivalens
Ez a furcsa kettőség egyébként nemcsak a magyarok esetében jellemző, a felmérés készítői is megállapítottak ellentmondásosnak tűnő eredményeket általánosságban az adatokban:
a többség úgy véli, hogy a technológiára szükség van a világ problémáinak megoldásához, de ugyanezen emberek többsége úgy érzi, hogy a technológiai fejlődés „tönkreteszi az életünket″. Az emberek izgatottak a mesterséges intelligencia fejlődése miatt, de idegesek is azoktól a változásoktól, amelyeket ez a fejlődés hozhat.
Az angolszász területeken (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Írország és Ausztrália) sokkal nagyobb az idegesség, mint az izgatott várakozás. Az európai piacokon kevesebb az idegesség, de az izgatottság is csak közepes szintű. Néhány piac sokkal pozitívabb, mint ideges, különösen Délkelet-Ázsiában. Japán kissé kilóg a sorból: sem izgatott, sem ideges.
Az Ipsos értékelése szerint az AI-jal kapcsolatos aggodalmak valósak és számos területet érintenek. Globális szinten sokan úgy gondolják, hogy
az AI rontani fogja a helyi munkaerőpiacot, bár kevesebben hiszik, hogy a saját állásukat is érinteni fogja negatívan. Szinte mindenhol attól tartanak, hogy az AI súlyosbítani fogja a dezinformáció problémáját.
Az emberek szerint az AI a közeljövőben számos feladatot el fog végezni az online keresésektől a hirdetési tartalmak létrehozásán át az álláspályázatok szűréséig, sőt még valósághű sporttartalmakat is generálhat. Azonban leginkább az AI által generált politikai hirdetések, a hírek írása, álláspályázatok szűrése zavarja őket.
A vállalatoktól elsöprő többségben elvárják, hogy hozzák nyilvánosságra, ha AI-t használnak. Emellett a megkérdezettek minden esetben inkább az ember által készített tartalmat részesítik előnyben az AI által generálttal szemben.
Megoszlott a vélemény abban a kérdésben is, hogy az AI-t használó márkák iránt nőne-e vagy csökkenne-e a bizalom a marketingben. Mindez vegyes jelzéseket küld a márkák számára: egyszerre vagyunk aggódóak és kíváncsiak, sokat várunk az AI-tól, de nem vagyunk biztosak a pozitív kimenetelben. Viszont az egyértelmű, hogy az emberek várják, látni szeretnék az AI előnyeit.
Mint arról a MediaFuture beszámolt, nemrég tizenkét szakmai szervezet összefogásával született meg az első magyar AI kézikönyv, a kommunikációs iparág önszabályozási és gyakorlati útmutatója a mesterséges intelligencia használatáról. A részletekről Kovács Tibort, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnökét kérdeztük.
