A francia szabályozó hatóság 250 millió euró, azaz 98 milliárd forint bírságot szabott ki a Google-re a médialicenc-szerződés megsértése miatt. A francia versenyhivatal szerint a technológiai óriáscég nem tartja be a kötelezettségvállalásait, és nem „jóhiszeműen” tárgyal a kiadókkal.
A Google-t 250 millió eurós (98 milliárd forint) pénzbírsággal sújtották a francia szabályozók, mert a cég megszegte azt a megállapodást, amely szerint fizetniük kell a tartalmak online reprodukálásáért. A francia versenyfelügyelet március 20-án közölte, hogy pénzbírságot szab ki az amerikai technológiai vállalatra a hírmédia-kiadók szellemi tulajdonjogának megsértése miatt. A szabályozó a Google mesterséges intelligencia szolgáltatására vonatkozó aggodalmakra is hivatkozott a büntetés megállapítása során – közölte a The Guardian.
A versenyhatóság tájékoztatása szerint a Google AI chatbotját, a Bard-ot – ami azóta Gemini néven fut – a kiadóktól és hírügynökségektől származó tartalmakon fejlesztették, ám mindezt anélkül, hogy értesítették volna az adott tartalom jogtulajdonosát. A felügyelő szervezet közleménye szerint a bírságot egy 2022-ben megkötött szerződés megszegésére hivatkozva szabták ki. Emellett azzal is megvádolták a Google-t, hogy nem „jóindulatúan” tárgyalt a hírkiadókkal arról, hogy mennyi kártérítést fizessenek a tartalmak felhasználásáért.
Franciaország évek óta küzd azért, hogy megvédje a sajtó- és hírügynökségek kiadói jogait és bevételeit a hírtartalmakat megosztó vagy a híreket webes keresésben megjelenítő nagy technológiai cégek uralmával szemben. A Google-t és más online platformokat emellett azzal vádolják, hogy milliárdokat keresnek a hírekből anélkül, hogy megosztanák a bevételt azokkal, akik begyűjtik azt. Ennek megoldására az EU 2019-ben létrehozott egy szerzői jogi formát, amely lehetővé teszi a nyomtatott sajtó számára, hogy kártérítést követeljen a tartalmaik felhasználásáért.
2022-ben pedig a francia szabályozó hatóságok megegyeztek a Google-el a kötelezettségvállalás kérdéséről, aminek eredményeképpen a cégnek tisztességes tárgyalásokat kell folytatnia a hírszervezetekkel. A megállapodás értelmében a technológiai cégnek a szerzői jogi panasz kézhezvételétől számított három hónapon belül átlátható fizetési ajánlatot kell nyújtania a hírcsoportoknak. A március 20-ai közleményben a felügyelő szervezet szerint a Google megsértette a 2022-es egyezségben elfogadott pontokat: A cég hétből négy kötelezettségvállalásnak nem tett eleget, beleértve a „jóhiszemű” tárgyalásokat a kiadókkal és az átlátható tájékoztatást.
A felügyelő szervezet a büntetés megállapításánál a Google 2023-ban indított mesterséges intelligencia chatbotjára, a Bardra hivatkozott, amelyet állításuk szerint „meg nem határozott” médiáktól és hírügynökségektől származó adatok alapján képeztek ki anélkül, hogy a vállalat tájékoztatta volna a jogtulajdonosokat vagy a szabályozót. A felügyelő szervezet elmondása szerint emellett a Google megakadályozta a kiadókat és a sajtóügynökségeket abban, hogy tisztességes árat alkudjanak ki a tartalmaik felhasználásáért.
Azt azért fontos megemlíteni, hogy bár az elmúlt időszakban a sajtókiadói jogok kérdésénél a Google neve hangzik el a legtöbbször, ám ennek az oka többek között az, hogy több nagyvállalattal ellentétben a cég legalább tárgyal, ahogy ezt a közleményükben is hangsúlyozták:
A Google az első és egyetlen platform, amely jelentős számú licencszerződést írt alá 280 francia hírkiadóval az európai szerzői jogi irányelv értelmében. Ezek több mint 450 kiadványukat fedik le – és évente több tízmillió eurót fizetnek a kiadóknak. Ennek ellenére a francia versenyhatóság ma 250 millió eurós bírságot szabott ki a Google-ra. Ragaszkodtak a tárgyalási módszerünk megváltoztatásához is, amiben egy régóta húzódó ügy rendezésének részeként állapodtunk meg.
Az elmúlt időszakban a hazai kiadóknál is állandó napirendi pont szerzői jogok kérdése. A szakhatóság és az igazságügyi miniszter ugyanis nem hagyta jóvá a Repropress sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogokról kikalkulált díjszabását. Ennek elutasításával a szervezet szerint a hazai kiadók helyett a globális platformok érdekei érvényesülnek. A jogszabály elfogadása esetén Európában példátlan módon a Google-nek egy reprezentatív szervezettel kellett volna tárgyalnia a szerzői jogok felhasználásáról, valamint díjszabásáról.
(Borítókép: picture alliance / boonchai wedmakawand / Getty Images)