A mesterséges intelligencia egyszerre segíti és hátráltatja is a Los Angeles környékén pusztító erdőtüzek elleni harcot: a közösségi médiában meglepő és időnként egészen valószerű képek és videók jelennek meg, minden valóságalap nélkül.

40 ezer hektáros területen tombolnak a lángok cikkünk írásának időpontjában is Kaliforniában: több mint 12 ezer épület égett le, legalább 24-en meghaltak, teljes települések semmisültek meg a tüzekben. A legnagyobb kiterjedése a Los Angeles belvárosától mindössze 32 kilométerre található Pacific Palisades környékén lángoló tüzeknek van: január elseje óta, tehát több mint két hete terjed ezen a környéken a tűzvész. 88 ezer embert már kitelepítettek Los Angelesben és környékén, további 89 ezren pedig olyan területeken élnek, melyek evakuáció szempontjából rizikósnak minősülnek. A tűz jelentette közvetlen veszély mellett az összesen öt összefüggő területen tomboló lángok a levegőminőségre is hatnak: azonnali és hosszabb távú káros hatásuk is érintheti a lakosságot.

A Hollywoodot is magában foglaló nagyvárost sújtó természeti katasztrófa természetesen a világ minden táján előkelő helyre került a hírekben, így nem meglepő, hogy „hagyományos” álhírek is terjednek azzal kapcsolatosan. A hatóságoknak sok energiáját viszi el, hogy cáfolják ezeket. Az egyik például arról szól, hogy aki a Szövetségi Vészhelyzet-kezelő Ügynökségtől (FEMA) kér segítséget, az elfogadja, hogy ingatlanának tulajdonjoga cserébe átkerül a szervezethez, egy másik szerint pedig a Los Angeles-i tűzoltók civilek segítségét kérik az oltásban, illetve a leégett területek megtisztítására körükből keresnek munkavállalókat: egyik állítás mögött sincsen igazság. Ugyanígy nem igaz az sem, hogy a nagyváros határától visszafordítottak volna tűzoltóautókat azzal az indoklással, hogy kibocsátási értékeik nem felelnek meg a behajtási feltételeknek: egy szintén cáfolt, légből kapott állításról van szó.

Itt az álhírek legújabb korszaka

Ezek azonban még régi stílusú álhírek: ilyeneket bárki írhat, és aztán megoszthat az X-en, ahogyan a fentiek fel is kerültek Musk tényellenőrzés nélkül működő platformjára. Amikor a mesterséges intelligencia is belép a képbe, az egyszeri és sokszor gyanútlan felhasználó kap valamit az állítás mellé: meggyőző képeket, esetleg videókat, melyeket már nem is egy korábbi esemény kapcsán készítettek, majd most újra felhasználtak, hanem most születtek. 

Az AI is beszállt az álhírbizniszbe, és azonnal tövig nyomta a gázpedált.

Vannak olyan típusú, a mesterséges intelligencia gyártotta hamis tartalmak, amelyek látszólag ártatlanok, csak érthetetlenek. A lángoló erdőben tűzoltók mentenek cuki állatokat: dobozba teszik a sünöket, terelgetik a szarvast, mosómedvét, egy csapat galamb társaságában üldögélnek, vagy épp egy bagollyal kuksolnak a még füstölgő hamuban.

Elég könnyen kiszúrható, hogy a képsorok nem valóságosak, mivel helyenként teljes felszerelésben dolgoznak, helyenként kantáros nadrágban ténferegnek a tűzoltók a mellettük lángoló erdőben, szomorkodva, véletlenül sem sietősen.

Más a helyzet azonban azzal a szintén sokfelé megosztott fotóval, mely az ikonikus Hollywood-feliratot ábrázolja lángokban: ezt a területet nem érték el a lángok, a nyilvánvaló átverésen túl a helyzetet túldramatizáló képmanipulációról van szó, amely leginkább egy Marvel-film végjátékába illene. Hasonlóképp az AI alkotta csak azokat a fotókat, amelyek látszólag vallási közösségeket képviselő oldalakon tűnnek fel a közösségi médiában a lángok sújtotta területekről. Van köztük olyan, amelyiken a porig égett környéken egyedül a templom úszta meg a tüzet, de a New Hope Church nevet viselő, orosz leírással rendelkező és oroszul posztoló, a közölt cím lapján németországi közösséget képviselő oldal posztja olyan házat mutat, amely egy teljesen leégett területen egyedüliként maradt tökéletesen épen. Az indok a leírás szerint az, hogy keresztény ember lakta. Természetesen ez a kép is hamis – célja jó kérdés, ahogyan ezeké a vallási(nak) tűnő oldalaké is.

Ezek a tartalmak átverhetik az internetezőt, de vannak olyan típusú, mesterséges intelligencia alkotta álhírek, amelyek ennél nagyobb bajt is okozhatnak. Ilyen a lenti fotó is, amelyet az X saját AI-eszköze, a Grok AI hozott létre feketébe öltözött emberek csoportjáról, akik a poszt szerint Pacific Palisades kiégett házait tervezik kifosztani, megszerezve a bennük maradt értékeket.

Egy ilyen bejegyzés pánikot kelthet, és ennek akkor lesz igazán jelentősége, ha olyan tartalmak mellé kerül, mint az a poszt, amely egy színesbőrű családot, melynek tagjai épp értékeiket mentik ki saját házukból, fosztogatónak bélyegzett meg. 

Ez mutatja meg igazán, mekkora veszélyt tartogatnak az AI-generált félrevezető képek, videók.

Ironikus, hogy a mesterséges intelligenciát egyébként az amerikai hatóságok arra is használják, hogy a tűzvészeket kordában tudják tartani. Az ALERTCalifornia program keretében több mint 1100 kamerát hálózatba kötve használnak, hogy a mesterséges intelligencia révén minél korábban felismerjék a fellobbanó tüzeket. A módszer a Los Angelestől délre fekvő Orange megyében már működik, és sikerült is segítségével egy erdőtüzet még akkor eloltani, amikor kiterjedése nem érte el a negyed hektárt sem. (Emlékeztetőül: 40 ezer hektáron lobog ma tűz Kaliforniában.) A Pano AI nevet viselő startup a kamerák mellett műholdas adatokra és szenzorokra támaszkodva segíti a tüzek gyors felismerését Amerikán kívül Ausztráliában és Kanadában is.

Az AI segíthet is

Bár a Los Angeles-i katasztrófa a magyar mindennapokra ráhatás nélküli, távoli eseménynek tűnhet (azért arra érdemes gondolnunk, milyen szerepet játszhatott kialakulásukban a globális felmelegedés), az AI ugyanígy jelen van mindennapjainkban, és ugyanígy átverhet minket – gondoljunk csak a közelmúltban a Merkely Béla vagy Zacher Gábor képmását „kölcsönző” kamuvideókra! Fontos, és egyre fontosabb tudás lesz az, hogy meg tudjuk különböztetni a valódi képet, videót attól, amit egy szoftver generált promptokra válaszolva.

Szerencsére egyelőre vannak még olyan jelek, amelyek árulkodnak arról, ha ilyen típusú tartalom kerül elénk – a következőkre érdemes figyelni:

  • A mesterséges intelligencia a mai napig látványosan ügyetlen a végtagok ábrázolásában. Még ha nem is háromlábú tűzoltós képet töltenek fel, érdemes megfigyelni az ujjak számát, a végtagok anatómiáját, ez árulkodó lehet.
  • Az így generált tartalmak esetében gyakori az is, hogy a háttérbe kerülnek hibák: oda nem illő tárgyak, furcsán deformálódott elemek, akár lámpaoszlopok.
  • Érdemes a tartalomra érkező kommentek között is eltölteni némi időt: ha valaki kiszagolja az AI jelenlétét, a legtöbbször érvekkel alátámasztva tárja a többi internetező elé, miben is áll a csalás.
  • Ha valami nem tűnik gyanúsnak, de mégis furcsa, ajánlott a Google Reverse Image Search eszközét használni: ez megkeresi, látható-e máshol is az interneten egy fotó, ebből is sok következtetést le lehet vonni.
  • Érdemes azon is elgondolkodni, ki osztotta meg a tartalmat, mennyire tartjuk őt hitelesnek, szakértőnek.
  • Abban semmiképp ne legyünk biztosak, hogy minket aztán nem tudnak ilyesmivel átverni. Még egy Z-generációs sem feltétlenül szúr ki azonnal egy mesterien megkomponált AI-csalást.

Címkék