Kérdéses reklámblokk jelent meg az M4 Sport műsorában

Szinte minden magyar háztartás rendelkezik televízióval, így egyáltalán nem meglepő, hogy a hirdetők számára elsődleges platform a vásárlószerzésben. A Magyar Reklámszövetség 2023-as média- és kommunikációs piac kötéseit felmérő kimutatásából is kiderül, hogy a teljes médiatorta 23,1%-át a televízió teszi ki, amely 81,2 milliárdos összeget jelent.

A kiemelt események, mint például a hamarosan kezdődő labdarúgó Európa Bajnokság és azt azt megelőző felkészülési mérkőzések idején hatalmas a harc az élő közvetítések jogával rendelkező csatornák reklámszpotjaiért, a reklámok esetében azonban nem mindegy, mi kerül a néző szeme elé.

Korlátozások és tiltások

Értesülések szerint az M4 Sport csatornán a 2024.06.04-én közvetített Magyarország-Írország labdarúgó mérkőzés szünetében egy 16+-os besorolású reklámblokkban helyet kaptak 18+-os szpotok is. Bár a szerencsejáték-reklámok végén szerepelt a 18-as karika, a blokk valamiért csupán 16-os besorolást kapott.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 2021. július 08. napján hatályba lépett módosításának értelmében a reklámblokkokat is korhatáros besoroláshoz kell kötni. Különösen a tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott tartalom esetében találkozhatunk rendkívül szigorú szabályozással.

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény kimondja, hogy tilos a gyermek-, illetve fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételére felszólító reklám. Tehát bármilyen ezzel kapcsolatos reklám előtt a csatornák kötelesek 18-as karikával jelezni, hogy érzékeny tartalom következik. Ennek elmulasztása, vagy a besorolásban történő tévedés komoly következményeket vonhat maga után.

Az esettel, illetve a korhatáros reklámok kezelésének kérdésével kapcsolatban telefonon kerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, akik írásban ígérték válaszaikat arra vonatkozóan, hogy vizsgálják-e az ügyet, illetve hogy az ilyen és ehhez hasonló besorolás problémák esetén mi az eljárási rend és milyen büntetés szabható ki. Cikkünket a válaszok beérkezését követően frissítjük.

FRISSÍTÉS

Megérkeztek az NMHH által kérdéseinkre megküldött válaszok, melyeket változtatás nélkül az alábbiakban közlünk:

Vizsgálják-e annak ügyét, hogy 2024.06.04-én az M4 Sport csatornán a labdarúgó mérkőzés szünetében egy 16-os karikával ellátott reklámblokkban 18-as korhatárú reklámot sugároztak?

A Hatósághoz ezidáig nem érkezett bejelentés a kérdésben megjelölt műsorszám kapcsán, így jelenleg hatósági ellenőrzés sincs folyamatban.

A korhatáros reklámok esetében milyen irányadó szabályokat kell a csatornáknak betartania?

A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámok korhatári kategóriákba sorolásának kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó közzétételi szabályokat az Mttv. 9-10. §-a tartalmazza, ehhez további támpontot nyújt a Médiatanács által kiadott klasszifikációs ajánlás. Ugyanakkor a törvény más részeiben, például a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó előírások között is található kiskorúak védelmét célzó szabályozás.

A lineáris televízió, és rádió médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak - a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően korhatári kategóriába kell sorolnia.

A reklámok korhatári kategóriába sorolására tehát ugyanazon médiaigazgatási szabályok vonatkoznak, mint az egyéb műsorszámokra, a Médiatörvény nem tesz különbséget e tekintetben.

Ilyen esetekben mi az általános eljárási rend? Milyen büntetésre számíthat az a csatorna, amely a reklámok tekintetében nem tartja be a korhatárra vonatkozó előírásokat? Illetve csak a csatornát büntetik, vagy a hirdetőt is?

A gyermekvédelmi rendelkezések érvényesülését ellenőrző rendszeres hivatalbóli célvizsgálatok mellett a Hatóság állampolgári bejelentések alapján is végez hatósági ellenőrzéseket, és azok eredményétől függően indíthat hatósági eljárást a médiaszolgáltatókkal szemben.

A Médiatanács egyik legfontosabb feladatának tekinti e rendelkezések betartásának számonkérését, és az előírásokat megsértő médiaszolgáltatók szankcionálását, melynek szabályait ugyancsak a Médiatörvény 185-187. §-ai határozzák meg. A kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése súlyos jogsértésnek minősül, a Médiatanács ezekben az esetekben bírság kiszabása mellett a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezi a médiaszolgáltatókat. A szabályozás szerint a médiaszolgáltatók (és a sajtótermékek kiadói) tartoznak felelősséggel a Médiatörvényben foglaltak megsértéséért.

Fontos az is a kérdés kapcsán, hogy az adott műsorszámot sugárzó médiaszolgáltató magyar joghatóság alá tartozik-e. Ha nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatóval szemben a magyar szabályozás alapján jogsértés merül fel, a Hatóság értesíti a joghatósággal rendelkező társhatóságot és kéri a szükséges intézkedések megtételét.

Van-e különbség a büntetés mértékében az eseti illetve a visszatérő, rendszeres szabálysértések esetében?

A vonatkozó jogszabályok tételesen meghatározzák a Hatóság által kötelezően mérlegelendő szempontrendszert, melyet valamennyi szankcióalkalmazásra irányuló eljárásban vizsgálnia kell. (Ezek pl. a jogsértés súlya, ismételtsége, folyamatossága, időtartama, a jogsértéssel elért vagyoni előny, a jogsértéssel okozott érdeksérelem, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek száma, a jogsértéssel okozott kár, a személyiségi jogsérelem, a jogsértés piacra gyakorolt hatása, illetve az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontok.)

A Hatóság minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügy összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a Médiatörvényben meghatározott jogkövetkezmény fajtáját, mértékét.

(Borítókép: Getty Images Hungary)