Már átléptük a Web3 küszöbét – de mi vár ránk a túloldalon?

Kezdetben volt a WWW (World Wide Web), amit az internet hőskorában az egyszerűség kedvéért csak Web1-nek neveztek. Később, ahogyan a net tömeges elérése valósággá vált és sorra indultak a honlapok két dolog nyilvánvaló lett:

• Egyrészt, ha nem tudjuk pontosan, hogy mit is keresünk, iszonyú nehéz eligazodni a milliónyi weboldal között, 
• másrészt a felhasználókban is megszületett az igény a saját tartalmak előállítására.

Az első problémára a megoldást – különböző próbálkozások után – a Google jelentette, amelynek segítségével már könnyen megtalálhatjuk a fogyasztásra szánt contentet. A második esetben a kétezres évek elején érkezett a válasz, amikor elindult és általánossá vált a fórumozás, és az ahhoz hasonló interaktív megoldások, majd a blogolás, a fájlcserélés, végül berobbant a közösségi média. 

Így született meg a Web 2.0, ami tömegek számára tette lehetővé, hogy érdekes információkat találjanak, őket érdeklő témákat tárgyaljanak, illetve osszanak meg, esetleg állítsanak elő. Ez volt az az időszak, amikor a tartalomfogyasztó előlépett a közösségi média alkalmazásokkal tartalomkészítővé, azaz megszületett a UGC (User Generated Content).

Decentralizált működés

Lassan megérkezünk a 2010-es évek első harmadához. Ekkoriban kezd megjelenni az új típusú világháló alapgondolata, mert sokan úgy vélik, hogy a korábbi modell túl nagy bizalmat helyezett egyes profitorientált cégekbe, azt remélve, hogy azok a globális közösség érdekeit szem előtt tartva fognak működni. A Web3 decentralizált működése ezt igyekszik felülírni. Hornyák Miklós szerint 

Nagyon sokan kevernek két fogalmat a Web3 kapcsán. Az egyik a szemantikus web, erre Web 3.0-ként szoktak hivatkozni, a másik pedig a közelmúltban megjelent megnevezés, amit a blockchain alapú decentralizált webre alkalmaznak, amely sokszor csak sima Web3-ként szokott megjelenni.

Az adjunktus szerint azért kell különbséget tenni, mert  a szemantikus web már elég régóta itt van velünk, viszont az igény, miszerint jó lenne, ha az információk egy nem központosított hálózaton futnának, újkeletű igény.

Régen a programozási nyelvek gépközeliek voltak, tehát az embernek kellett megtanulnia a gépek nyelvét. Manapság azonban ez már fordítva van. Ezt a tanulási folyamatot csak gyorsítja, segíti a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása, amelynek segítségével a konvergencia erősödik föl, vagyis a szemantikus webet ezen technológiákkal is próbálják megvalósítani.

Ma még legtöbbször a Google segítségével keresünk; beírjuk a keresett szót vagy kifejezést, majd a kidobott találatok alapján eldöntjük, valóban megtaláltuk-e, amit akartunk. Amennyiben ez nem az első oldalon jön velünk szembe, akkor a legritkább esetben megyünk tovább 2. vagy 3. találati oldalra böngészni. Az egyetemi oktató szerint:

az emberek többsége úgy véli, amit a Google keresője nem az első oldalon dob ki, az nem is található meg az interneten.

Pedig lehet, hogy csak arról van szó, hogy egyszerűen rosszul keresünk, nem tudjuk átfordítani az általunk gondoltakat arra a nyelvezetre, aminek a segítségével megtalálnánk az információkat. A szemantikus webalkalmazások ebben tudnának segíteni – legalábbis ez a koncepció húzódik meg az elképzelés mögött.

Hol jelennek meg az életünkben a szemantikus webalkalmazások?

Már itt vannak velünk – mondja a szakértő, aki példának a Samsung új funkcióját emelte ki. A  dél-koreai cég  2024 elején bemutatott új okostelefon modellje már képes arra, hogy ha egy fényképen bekarikázunk egy elemet, pontosan arra a tárgyra keres rá, így nagyon könnyű kép alapján azonosítani tárgyakat.

A két koncepció – nevezetesen a decentralizált web és a szemantikus web – itt kapcsolódik össze. Az évek során hihetetlen mennyiségű adatot halmoztunk fel ezekben az információs silókban, amelyeket az óriáscégek működtetnek. Elég csak arra gondolnunk, hogy amit feltöltünk a Facebookra, az csak és kizárólag a Facebookon érhető el. De ugyanígy töltünk fel adatokat több különböző helyre. A szemantikus web pedig az ezen felületek közötti az átjárást  szeretné megoldani,  illetve lehetőséget teremteni az adatok összekapcsolására. 

Hiszen magának az internetnek is az összekapcsoltság és a szabad információáramlás az alapja, a lényege. Legalábbis a hőskorban ez volt, míg meg nem érkeztek az óriásvállalatok, amelyek pénzzé tették az információ-áramlást.

Decentralizált web: vissza a gyökerekhez!

Hornyák Miklós elmondta, hogy a decentralizáltság alapja a blockchain technológia. Ez azt mondja ki, hogy vegyük vissza magunkhoz azokat az irányítási és adat felügyeleti jogokat, amelyeket átadtunk ezeknek az óriásplatformoknak. Elég, ha csak a levelezésünkre, az FB-bejegyzéseinkre gondolunk, amelyeket megszületésük pillanatában ki is adunk a kezünkből, tehát  elveszítetjük ezek felett az adatok és információk felett a rendelkezést. 

A kérdésre, hogy mi a gond a központosított platformokkal a szakértő válasza, hogy amennyiben ezeken a felületeken keresztül férünk hozzá információkhoz, akkor azok már eleve egyfajta információs buborékot fognak létrehozni, amelyben senki sem garantálja számunkra, hogy valós hírekkel szembesülünk. Ez mindenképp az egyik leginkább negatív oldala a központosított platformoknak.

A beszélgetés során az az aspektus is felmerült, hogya decentralizált web még túlságosan bonyolult. Kérdés, hogy egy szűk körön kívül mikor válhat olyan elterjedtté, mint mondjuk 20 éve a web 2.0. Hornyák szerint ez egy technicista irányzat, amely azt feltételezi, hogy mindenki ért  annyira ezekhez a technikai megoldásokhoz, hogy visszavegye a kezébe az irányítást az adatai vagy az információi fölött.

A szakértő egyébként szkeptikus abban, hogy mindez belátható időn belül a nagy tömegek számára is érthető, használható és elterjedt lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy mindez a blockchain technológián alapul, tehát viszonylag bonyolult, illetve nagyon sokan még ma is csak a kriptopénzekhez kötik ezt a technológiát.

Új ipari forradalom küszöbén áll a web3?

Sokan úgy vélik, hogy hasonló erejű váltás előtt állunk, mint amikor maga az internet megjelent. Hornyák Miklós szerint ez csak részben igaz. A blockchain technológia valóban  forradalmasítani fogja – legalábbis benne van a potenciál, hogy akár forradalmasítsa – az internet-használatot, illetve a szolgáltatási struktúrát. Ugyanakkor ez még nagyon sok megoldatlan problémát vet fel.

Az emberek és a felhasználók tekintetében azonban szkeptikus a szakértő. Úgy véli, nem lehet megjósolni, mennyi időn belül jelentkezik majd erre valós igény.

Ha nem akar lemaradni a legfrissebb cikkekről, vagy szívesen hozzászólna a posztokhoz, akkor kövesse a MediaFuture Facebook és LinkedIn oldalát is.

(Borítókép:  Andriy Onufriyenko /  Getty Images)