A divat mindig is az ideálok világa volt, és ebből a szempontból nem elsősorban a realitás a fókusza, noha sokak szerint a szépség bűvölete, a karcsúság, a fiatalság, a tökéletesség reflektorfénybe helyezése már olyan mértékben kezdte károsítani az átlagos nők (és egyre inkább a férfiak) önbecsülését, hogy közbe kell lépni.
A szépségideálok „reálisabbá“ tétele azonban gyakran kudarcot vall, az átlagos vagy attól nem az ideál irányába különböző tulajdonságok beemelése eddig még nem vált mainstreammé. Az AI-generált modellek vajon segíthetnek ebben? Vagy épp ellenkezőleg? Az AI-ban érdekelt cégek szerint a változások pozitív irányúak, a tapasztalat azonban egyelőre mást mutat.
Egyre több cég használja az AI-modelleket
Legutóbb a Mango került be a hírekbe azzal, hogy AI-generált modellekkel reklámozta termékeit, méghozzá a tizenéveseket célozva, ami miatt a közösségi médiában sok kritika érte. Toni Ruiz, a cég vezérigazgatója szerint a lényeg a gyors tartalomgyártás, így a jövőben a férfi kollekciókra is kiterjesztenék az AI használatát. A Mango mellett a Nike, a Louis Vuitton és a Levi's is fordult már AI-modellekhez kísérleti jelleggel – utóbbi bele is futott egy fiaskóba ennek kapcsán, ami miatt magyarázkodnia kellett.
A McKinsey korábbi felmérésében a divatszakma vezetőinek közel háromnegyede mondta azt, hogy a generatív mesterséges intelligencia prioritást élvez a cégnél, és több mint egynegyedük vallotta be, hogy már most is használja azt a kreatív tervezés és fejlesztés során.
Az AI-modelleket használata nagyon egyszerű okra vezethető vissza: a költséghatékonyságra. Míg egy hús-vér modell óradíja 35 dollárnál (körülbelül 13600 forintnál kezdődik) kezdődik, AI-modellhez már havi 29 dollárért (11300 forintért) hozzá lehet jutni. Azonban egy olyan területen, amely tradicionálisan a fizikai tökéletességet hirdeti, az AI csak ronthat a helyzeten azzal, hogy még a reálisan elérhetőnél is tökéletesebb képeket tár elénk. Ez pedig különösen a tizenévesek önképét ronthatja, akik közül így is sokan már csak filtereken keresztül látják magukat szívesen.
Mesterséges diverzitás
Az AI-modelleket gyakran több valódi modellből montázsolják össze, akik többnyire nem is tudnak arról, hogy mihez adják a testüket, arcukat, miközben gyakran kérik tőlük, hogy egyezzenek bele a három dimenziós test- vagy arc-scannelésbe.
Az egyik leghíresebb AI-modell Shudu, aki szerepelt már Karl Lagerfeld-, BMW- és Paco Rabanne-kampányban is. Cameron James Wilson divatfotós alkotta meg 2017-ben valódi modellek, például Grace Jones és Alek Wek alapján. Shudu népszerűségéből kiindulva hozta létre Wilson AI- és 3D-modellezéssel foglalkozó cégét, a Diigitalt, és alkotott meg egy másik modellt, a Down-szindrómára jellemző tulajdonságokat mutató Kamit. Egy másik ismert cég a Lalaland.ai. Mindkét vállalkozás a divatiparban megjelenő diverzitás hirdetését tűzte zászlajára, a kritikusok szerint azonban a diverzitás beemelésének ez olcsó és őszintétlen, felszínes módja.
A Levi's-t például sokan kritizálták a Lalaland.ai-jal való együttműködése miatt. A cégnek végül közleményt kellett kiadnia, mely szerint a „kísérlettel“, amelynek célja a diverzitás növelése volt, nem a valódi tetteket akarta kiváltani. Az eset azóta is figyelmeztetésként szolgál az AI lehetséges hatásaival kapcsolatban, nem csak a diverzitás terén. Könnyen lehet, hogy mindaz, ami a divatiparban eddig történt a valósághoz való közeledés érdekében, a feledés homályába merül az AI-modellek felfutása mögött. Mindemellett a virtuális modellek terjedése egyes vélemények szerint az egész iparágat a 19. századi bálnaolaj-kereskedők sorsára juttathatja, a sminkesekkel és fodrászokkal együtt.