A fenti témákban Forgács Mariannt, a Be Social társalapító-ügyvezetőjét, az OMA (Online Marketing Akadémia) szakmai vezetőjét és a Skillbot AI kommunikációs vezetőjét kérdeztük.
Egy platform mind fölött
A Facebook ma már szinte teljesen megkerülhetetlen, amint azt egy friss tanulmány is bizonyítja, ez azonban nem jelenti azt, hogy az összes többi platformot sutba kellene dobnunk.
„Attól függ, kinek mi a célja.
Ha egy vállalkozás szeretné a termékét vagy szolgáltatását eljuttatni egy adott célcsoporthoz, és a korábban elkészült stratégia alapján ezt még máshol is megteheti, nem mondjuk neki, hogy hagyja ki a többit.
Viszont ha valaki szabadidős tevékenységre használná, egy érdekes platformon szeretne időt eltölteni az már teljesen más kérdés., ott leginkább csak az idő szab ennek határt” – fogalmaz Forgács Mariann, aki szerint a márkák stratégiától és témától függően kell dönteniük arról, hogy hol vannak jelen. A Be Social társalapítója szerint a TikTok tiszavirág életű betiltása is rávilágít arra, hogy mennyire fontos a stratégia: ez a legfontosabb és a legelső dolog a tervezésben, melyet megspórolni nem lehet.
„Ezt megkerülve nem lehet azt mondani egy ügyfélnek sem, hogy itt egy új platform, próbálja ki, mert a platformok csak eszközök. Átgondolatlan, hirtelen döntésekkel csak pénzt és erőforrást égetünk. Hiába menő a TikTok, ha B2B a célcsoportunk, akkor lehet hogy érdemesebb inkább-a LinkedInben gondolkodni.” – vélekedik Forgács Mariann.
Az életkori felosztás szerinti általánosításoknak nem híve az ügyvezető: a TikTok például a közvélekedés szerint a legfiatalabbak social mediája, de itt is sok idősebb felhasználó van jelen.
„A granfluenszerek például itt is aktívak, ráadásul a TikTokróla többi platformra is átkerülnek a tartalmak, például egy héttel később például ott lehetnek a Facebookon. Olyanok is nézik ezeket, akik nem is tudják, hogy eredetileg a TikTokra készültek” – fogalmaz. A Be Social alapítója azt azért hozzáteszi, hogy legtöbbször nem elég egyetlen tartalmat elkészíteni, azután azt kisebb módosításokkal a különböző platformokon teríteni, hiszen mindegyik algoritmusa azt szereti, ha kifejezetten oda készülő, egyedi tartalmat kap. Ezen a ponton azonban visszakanyarodik a stratégia fontosságához, egy példán szemléltetve, milyen egy jó terv.
„Ha például valaki kézzel készült gyertyákat árul és a TikTokon, a Pinteresten és Instagram Reelsben szeretné megtalálni a vevőit, ehhez pedig van heti 3 TikTok-videója, egy Pinterest boardja és Reels-videói, akkor jobban felkészült arra, ha bármelyik ezek közül kiesne” – mondja Forgács Mariann.
„Nagyon kiszolgáltatott helyzetet teremt a közösségi média, a TikTok esete erre rávilágít. Kell, hogy legyen B terv, ami ezektől a platformoktól független.
Jó az, ha van heti 3 TikTok-videó, de legyen mellette honlap, amin megtalálnak, legyen hírlevél, hogy ha leáll a social platform, máshol is megtalálják” – tette hozzá. A TikTok kapcsán kiemelte: idejében előre vetítették a leállás lehetőségét, 9 hónapra előre jelezve annak bekövetkeztét, mégis teljesen váratlanul ért tömegeket az, amikor leállt a szolgáltatás.
A közösségi média kiszámíthatatlan, de kell
A TikTok átmeneti betiltása is ennek a világnak a kiszámíthatatlanságára mutat rá: ennek kapcsán megkérdeztük Forgács Mariannt arról is, hogy látja, milyen hatással lehet a hazai viszonyokra, ha esetleg a Meta Amerika után Európában is lekapcsolná a tényellenőrzést.
„Ez szerintem valamennyire jogi kérdés.
Az ügyfeleink általunk kezelt oldalain keresztül a felhasználókat látva is ismerjük, hogy reagálnak egyes bejegyzésekre: sokan nem tudnak mit kezdeni a mesterséges intelligencia használatával generált tartalmakkal, nem tudják eldönteni, azok valósak vagy nem.
A tényellenőrzés sokat segíthet a digitális világban kevésbé járatos embereknek, így leállítása veszélyes lehet, bár nem ennyire egyszerű a kérdés és pro és kontra elvek is felsorakoztathatók ez ügyben” – mondta a szakember.
A közösségimédia-marketing influenszerek nélkül elképzelhetetlen lenne: Forgács Mariann szerint először mindenkinél ellenállásba ütköznek, ha szóba kerül az influenszermarketing, ennek oka azonban félreértésekben vagy előítéletekben rejlik. Tehetség nélkül sok követőt felhalmozó, popdalokra tátogó percembereknek hiszik őket, ami téves kép. A Be Socialnél azt is látják, milyen eredményeket lehet elérni azzal, ha egy márka jól választja meg, kivel dolgozzon, és nem is úgy tekint az influenszerekre, mint egy kofára, aki a piacon az ő márkájának nevét hangosabban kiabálja a többieknél.
„Kreatív tartalmakkal jó együttműködéseket lehet kialakítani, de csak úgy, ha partnerkapcsolat alakul ki"
– summázta Forgács Mariann.
Az influenszermarketing korlátai inkább szabályozásban keresendők – gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket nem ajánlhat influenszer a GVH döntése alapján –, társadalmi ügyek melletti kiállás esetében pedig az influenszernek kell azt mérlegelnie, mennyire önazonos, hogyan illeszkedik az hozzá. „Az ilyen döntéseket lehet, hogy nem is önállóan, inkább ügynökséggel közösen hozzák meg” – vélekedik a szakember.
Látni kell az influenszerek munkáját is
Az AI-t nem tartja az influenszerek valódi vetélytársának, mivel bármilyen egyszerűen is gyárthatók meggyőző AI-influenszerek, mögöttük nem mindig lesz ott a hitelesség, a személyesség.
„Sokan gondolják, hogy influenszernek lenni kimerül annyiban, hogy nevüket, arcukat adják valamihez, de elfelejtkeznek arról az éveken át tartó sok munkáról, amit a csatornájuk felépítésébe tesznek. Ha megkeresnek valakit, hogy egy olvasásnépszerűsítő oldalon elhelyezne-e egy C-vitamin reklámot, azt nem cipőkanállal szorítja be oda, ahova tudja, hanem elgondolkodik azon, beleillik-e az ő jó esetben alaposan felépített koncepciójába. Szerintem jó, ha egy influenszer tud nemet mondani, ha elvei vannak, mert persze, van az a pénz, amiért az embernek korpásodik a haja, de kérdéses, hogy aprópénzre akarja-e váltani azt, amit felépített” – fogalmazott Forgács Mariann.