Az, hogy a mesterséges intelligencia mennyit fejlődött az elmúlt években, a ChatGPT megjelenésével vált széles körben nyilvánvalóvá. Pont ezért, a kérdés, hogy milyen hatással lehet ez a technika a kreatív szektor dolgozóira, újfent aktuálissá vált. Holott az AI már a 2000-es évek eleje óta több iparágban jelen van, köztük a marketingben is.
Az Amazon 2003-ban kezdett el vele próbálkozni. Az oldalukon monitorozták a felhasználók viselkedési szokásait, majd az ezen adatok alapján ajánlottak nekik könyveket. Az erre adott reakciókat a mesterséges intelligencia megvizsgálta, később pedig arra használta fel, hogy előrejelezze az ügyfelek viselkedését. Ez a gyakorlat ma már senkinek sem új, azonban az Amazon módszere volt az, ami forradalmasította az e-kereskedelmet, és alapjául szolgált az AI-alapú webhelyek személyre szabásának.
Ezen kívül a 2010-es évek eleje óta a mesterséges intelligenciának köszönhetően már ütemezni lehet az e-maileket, amelyeket egyénre szabva is el lehet küldeni. Hasonlóan nagy segítséget jelent az AI a chatbotok tekintetében, amelyeket 2008 óta egyre több vállalat használ az ügyfélszolgálati munkatársak helyettesítésére, mivel a technológia képes megválaszolni a leggyakrabban feltett kérdéseket. A chatbotoknak hála az ügyfelek gyors segítséget kapnak, illetve nem is foglal le plusz munkaerőt. Viszont amíg az elmúlt években ezek a botok előre megírt szkriptek alapján működtek, kiegészítve őket a mesterséges intelligenciával már egy sokkal gördülékenyebb beszélgetést eredményezhetnek. Azzal, hogy ezen a területen is megjelent az AI, a chatbotoknál minőségbeli javulás várható.
A marketingben 2014-től kezdve veszik különösen nagy hasznát az AI-nak, mióta megjelent az automatizált hirdetésvásárlás, ami leegyszerűsítette a digitális hirdetési folyamatokat. A technológia elkezdte kezelni a hirdetők költségvetését, automatizálni az ajánlatokat, nyomon követni az eredményeket, illetve megjósolni, mely hirdetések lesznek a legnépszerűbbek különböző korcsoportokban. 2018-ban a Google vezette be a gépi tanulási folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy hirdetés pontosan ahhoz a célközönséghez érjen el, amely az adott márkának a legfontosabb. Mindezt a mesterséges intelligencia a fogyasztói demográfiai adatok, érdeklődési körök és viselkedések elemzésével éri el.
Az igazi áttörést viszont az OpenAI által 2022-ben kiadott ChatGPT jelentette, amely a hétköznapi felhasználók körében tette mindenki számára elérhetővé, hogy kísérletezhessen az új technológiával, és a saját szemével lássa annak rohamszerű fejlődését. Bár a kreatívipar dolgozói között egyre gyakoribb félelem, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével bizonyos munkák feleslegessé válnak, jelen pillanatban még az emberi kreativitást nem lehet nélkülözni a munkafolyamatokból. Ugyanakkor már léteznek olyan területei a marketing és média szektornak, ahol az AI kiválthat részfeladatokat.
A szakma már használja
Az adatok szerint 2020-ra már a vállalatok 50 százaléka használta a mesterséges intelligenciát, köztük a marketingben és az értékesítésben is. Kétharmaduk azt tapasztalta, hogy az AI növelte a bevételüket, illetve erősebb üzleti eredményekről számoltak be. Az elmúlt években az AI fejlődésével egyre több cég fordult a technológia felé, így napjainkban már mesterséges intelligencia alapú eszközöket használnak az eredmények javítására és a folyamatok felgyorsítására számtalan marketingtevékenység során a hirdetéscélzástól a személyre szabott tartalomkészítésig. A technológia kulcsfontosságú eszköz a vállalkozások számára marketingstratégiáik fejlesztéséhez, mivel annak használata a marketingben többek között adatvezérelt megközelítést és hatékony hirdetési kampányokat tesz lehetővé.
Az AI-t hívják segítségül automatizált hirdetésekhez, hogy azok elemzésével optimalizálhassák a hirdetésvásárlást, ami növeli a hatékonyságot, és csökkenti a költségeket. A mesterséges intelligenciát mindemellett használják a keresőoptimalizálásban a felhasználói keresési minták és a webhelyadatok analizálásával, ami például segít a Google-nak és más keresőmotoroknak a tartalom megértésében és a releváns találatok megjelenítésében. Ebből következik, hogy a technológiát a webhelyek személyre szabásánál szintén alkalmazzák, hogy a marketingüzeneteket az ügyfelekre szabják a korábbi viselkedésük és a preferenciáik alapján.
Azt ugyanakkor ki kell emelni, hogy ugyan az AI képes elemezni az adatokat és a mintákat, de nem tudja teljesen értelmezni a kontextust. Ehhez kapcsolódva Robert Hicks szakértő tökéletes példaként említette meg, hogy ha például adott egy cikk egy lezuhant repülőről, nincs kizárva, hogy a sorok között megbújó hirdetés nem épp egy utazásszervező cégé lesz. A mesterséges intelligencia ugyanis egyelőre nem érzékeli, hogy egy reklámot hol helyes megjeleníteni, és hol nem. Ezek a baklövések pedig a fogyasztók szemében különösen tapintatlannak, sértőnek tűnhetnek.
A tévékben is megjelent
Érdemes tennünk egy kitérőt az AI tévé- és filmiparban való felbukkanásáról, mivel a technológia sok bevált módszert eredményezett e szakterületeken is. Ott vannak akár a tévéhirdetések, amelyekkel kapcsolatban a mesterséges intelligencia képes előrejelezni a nézői viselkedést és mérni a teljesítményt. Fel tudja ismerni a nagy értékű televíziós médiavásárlásokat, ezáltal automatizálva azt. Ez a folyamat a több forrásból gyűjtött hatalmas mennyiségű adat elemzésével kezdődik, ami többek között magában foglalhatja a márka vásárlóinak adatait és a médiapiaci trendeket.
Az AI képes valós időben a feliratok generálására – ami a YouTube-ról már sokaknak ismerős lehet. Ez a funkció szintén annak köszönhető, hogy a mesterséges intelligencia el tudja különíteni a hangsávokat. Sőt, már a Netflix is részben ezt a technológiát veszi igénybe a tartalmai lefordításához, azonban ez a módszer még mindig gyerekcipőben jár, és jelenleg csak a legnépszerűbb nyelveken működik megbízhatóan.
A mesterséges intelligenciát ugyan évek óta használják a film- és tévéiparban, ám a módszerek jelentős változáson estek át. A tévében például kezdetben a felhasználóknak szóló hirdetésekben kezdték alkalmazni, ám a technológia fejlődésével aknázzák ki az általa nyújtott egyre több lehetőséget, megkönnyítve ezáltal különböző feladatokat. Ide sorolhatóak akár a filmeket illetően a speciális és vizuális effektusok, amelyek alkalmazhatóak többek között a víz szimulálására, vágásra, vagy arra, hogy a filmvásznon egy adott színész fiatalabbnak tűnjön. Az AI emellett képes tömeget generálni, amit korábban statisztákkal oldottak meg, így a technológia ebben a tekintetben már felvetett aggályokat.
A mesterséges intelligenciával addig nem volt probléma, amíg csak feladatokat kezelt, nem pedig tartalmat generált. 2023-ban részben emiatt robbant ki Hollywoodban az elmúlt 60 év legnagyobb sztrájkra, miután a színészek és írók a munkájukat kezdték el félteni az AI miatt. A tüntetések öt hónappal a ChatGPT megjelenését követően kezdődtek, a megállapodás pedig hónapokkal később született meg.
Az egyezség értelmében a színészeknek kiterjedt beleegyezési és kompenzációs védelem jár a mesterséges intelligencia használatában, míg az írók esetében a megegyezés arról szól, hogy a filmstúdióknak és a produkciós cégeknek jelezniük kell, ha AI által generált szöveget adnak nekik. Ezek az írások pedig nem minősülnek irodalmi műnek, ami egyet jelent azzal, hogy az íróknak nem kell a rohamléptékben fejlődő technológiával versenyezniük. Ennek ellenére a cégeknek továbbra sem lesz tilos az alkalmazása, ám az íróknak joguk van perelni, ha a munkáikat arra használták fel, hogy betanítsák vele a mesterséges intelligenciát.
(Borítókép: Anadolu / Getty Images)