Sólyom Balázs szerint az AI és a digitális média kapcsolatát elképzelhetjük úgy, mint egy párkapcsolatot, és elhelyezhetjük a Mátrix világában. Az egyik oldalon egy jól szituált fiatalembert látunk, aki egyelőre még az információ őrzője, de hamarosan túllehet a zenitjén, ahol már küzdenie kell azért, hogy visszakerüljön a saját pozíciójába. Nagyon könnyen ide kerülhet a digitális média. A másik oldal, az AI-é pedig a dekoratív csábítóé, aki által többek lehetünk. De ha az árnyoldalát nézzük, akkor már ellenségesebb képet láthatunk.
Az AI szerepe valójában a kulcskészítőé, akinek a tudását rengeteg területen használhatjuk fel, de helyettünk nem megy be egyetlen ajtón sem. Az AI-t már most sokszínűen alkalmazhatják az egyes médiumok, a Trendency például húsz különböző médiummal dolgozik együtt, és több helyen is napi használatban állnak a mesterségesintelligencia-eszközök.
Hogyan használhatják az AI-t a médiumok?
A szakember szerint a ChatGPT jó tartalomgenerátor, de nagy mennyiségű tartalmat még nem lehet generálni vele, mert az újságírói tartalom láthatóan minőségibb. Ám lehet inspirációként használni, például, hogy kivonatot készítsen, cím- és leadötleteket adjon. Ezek a tartalmak azonban még nem azonnal publikálhatók, ellenőrzést igényelnek - annál is inkább, mert a magyar nyelvvel is küzd még a rendszer.
Az AI szintén nagy segítség lehet a tartalomgyűjtésben és tartalomelemzésben, például abban, hogy hogyan kategorizáljuk az egyébként szubjektív tartalmakat. A clickbait-címekből első ránézésre sok lehetőség következhet, a gép azonban képes ezeket a cikkeket a tartalom alapján objektíven felcímkézni.
A hazai és nemzetközi médiaportálok is összehasonlíthatóvá válnak általa, és összegezhetők a különböző rovatok, sőt grafikonon is meg lehet nézni, hogy melyik oldal milyen tartalmakkal operál egy hét alatt.
Egyetlen téma feldolgozását is lehet elemezni a segítségével: megnézhetjük, hogy egy-egy hír mennyit szerepel a sajtóban, milyen aspektusai szerepelnek és milyenek nem, így sokat lehet tanulni, hogy merre érdemes vinni az irányt, illetve honnan jöhet a legtöbb figyelem.
Mint Sólyom Balázs elmondta, a mennyiségi csatát lehet a legkönnyebben megnyerni a mesterséges intelligenciával. 180 ország több mint 29 ezer cikkét elemezték az olimpia kapcsán, és ebből kiderült többek között, hogy melyik ország milyen hangvételben írt az olimpiáról. Megtudták, hogy a hazai sajtó az első napokban kicsit negatívabb hangvételű volt, de ahogy szaporodtak az érmek, a hangvétel pozitívabb lett. Hasonló tendencia más országokban is megfigyelhető volt. De azt is meg lehetett vizsgálni, hogy a női vagy férfi sportolókról írtak többet, és szintén meg lehetett nézni Imane Khelif esetét, akinek a fogadtatása keletebbre negatívabb volt.
Prediktív megoldások
Az előadásból az is kiderült, hogy ha hozzáférünk az olvasói statisztikákhoz, megjósolhatjuk, hogy
napszakhoz mérten melyik témát érdemes publikálnunk, hogy a legtöbb olvasót érjük el.
Meg lehet mondani azt is, hogy milyen témákkal nem lövünk mellé, és ezeket az ajánlásokat minden nap újragenerálja egy algoritmus. Az AI szintén segít abban, hogy eldöntsük, hová időzítsük a komolyabb anyagokat.
A nagy témagazdagságban nem mindig könnyű lépést tartani a hírekkel, de az AI-jal olyan rendszert hozhatunk létre, ami összegyűjti a tartalmat, lefordítja, és megmondja, hogy mire összepontosít egy adott pillanatban a világ. Ezáltal lecsökkenthető az az idő, amit a tartalom megtalálására fordíthatunk. De van egy csapda is. Arra halad a technológia, hogy minden tevékenység gyorsabb és kényelmesebb legyen, de ebben benne van a minőségromlás veszélye - a gépezetbe kódolva van a hiba. Nagyon kell figyelni arra, hogy az információk helyesek legyenek, ezért kell az újságírói háttértudás és kutatómunka.
Mit hoz a jövő?
Sólyom Balázs szerint többek közt azért nehéz jóslatokat megfogalmazni, mert például a szerzői jogi kérdések jelenleg beláthatatlan következményeket rejtenek, és a szabályozások még csak most alakulnak ki.
De ott a fogyasztók szempontja is. A Trendency kutatásban kérdezte meg, hogy különböző tematikákban hol tájékozódnak az olvasók elsődlegesen, az eredmények szerint pedig a közösségi média vezet. Ott pedig minden platform
"AI-feeddel támadja a fogyasztókat".
Ebből a szempontból a csata kezd elveszni a digitális média számára. Túl nagy teret biztosítottunk ezeknek a rendszereknek, és ha úgy döntenek a platformok, hogy kitiltanak, akkor eltűnik a látogatók kisebb vagy nagyobb része.
Szintén fontos szempontként említi, hogy egyre több a tartalom, de egy nap ugyanannyi órából áll, vagyis egyre többen versengenek a fogyasztók figyelméért. Aki nem tudja megragadni a buborékhatást, az lemarad, és ha nem adaptálódik a média, a piac le fog csökkenni.
"Nem az AI fogja elvenni az embereket munkáját, hanem az AI-t használó ember az AI-t nem használó emberét" - mondja Sólyom Balázs, mert az előbbi behozhatatlan előnyre tesz szert.