A sorozat első rendezvénye a Cannes Lions-t helyezte fókuszba: a MAKSZ a verseny-fesztivál magyarországi képviselőjeként természetes feladatának tekinti, hogy az ottani események szellemiségét és inspirációját hazánkba hozza, valamint támogassa a magyar szakembereket a nemzetközi porondon való sikeresebb szereplésben. Blaskó Nikolett, a szövetség elnöke ezen túl azt is elmondta, miként segíti a verseny hazai képviselőjeként a MAKSZ szakemberek és fiatal tehetségek kijutását a versenyre a KRU (Kreatív Utánpótlás Program) előválogató versenyén. Az egyetemistáknak, főiskolásoknak szóló Roger Hatchuel Academy a jövő szakembereit támogatja céljaik elérésében.
Cannes, a pillanat lenyomata
Mint mondta, a Cannes Lions azért is kiemelkedően fontos esemény, mert mindig egy adott pillanat lenyomata, ami alapján következtetni lehet azokra a trendekre és változásokra, amelyek előttünk állnak. Emellett itt versenyeznek a legnagyobb számban a világ legjobb munkái, itt hallhatók az iparág ikonikus gondolkodóinak meglátásai, az innovációban vezető vállalatok és márkák ötletei. Az esemény a kreatív iparág egyik legnagyobb inspirációs forrása, lehetőség a tanulásra és a kapcsolatépítésre.
Idén hetvenhat magyar nevezésből egy arany, egy ezüst és három bronz oroszlán, valamint 11 shortlist-helyezés született, ugyanakkor megfigyelhető tendencia, hogy bár a nevezések száma évről évre nő, a kiutazó magyarok száma csökken. A MAKSZ célja ezért is az többek között, hogy emelje Cannes presztízsét itthon, és minél több kiutazót biztosítson.
Ezek voltak az idei trendek Cannes-ban
Ezután Csirke Dániel, a Mediator Group kreatívigazgatója nyújtott bepillantást a cannes-i trendekbe néhány reklámfilm és vonatkozó idézet segítségével. Elsőként a humort mint eszközt emelte ki, mellyel a világban tapasztalható negatív eseményeket és jelenségeket kompenzáltják a kreatív szakemberek. „A humor hatékony és globális” - mondta Noel Bunting, a Publicis London kreatívigazgatója Cannes-ban, és meg is osztott néhány meglepő adatot annak hatásával kapcsolatban: ha a márka a humor eszközével él, az emberek 80 százaléka nagyobb valószínűséggel vásárol tőle újra, az emberek 72 százaléka nagyobb valószínűséggel választja a márkát a konkurenciával szemben, az emberek 63 százaléka pedig többet költ a márkánál. De a vezetők 95 százaléka mégis fél attól, hogy a humorral éljen a kommunikációban.
Második megfigyelésként a márkaelőny szerepét hangsúlyozta ki a célelvűséggel versenyre kelő minőségként, de fontos helyet kap az AI is, noha fontos megjegyezni azt is, hogy még mindig az ember a kreatív folyamat középpontja. Szintén megfigyelhető az analóg műfajok visszatérése és a tradicionális kézműves technikák visszatérése, ami a WWF Umbrella Dolls kampányában is megfigyelhető. A „social first” koncepcióját, azaz a közösségi média előretörését szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A fiatalok az ügyfeleknek is szeretnék megmutatni a merészebb irányokat
Az eseményen átadták a bronz oroszlánokat azokat a díjazottaknak , akik nem tudtak ott lenni Cannes-ban, majd az idei Young Lionok, Kárpáti Kata és Speier Viktória (Mito), Schiszler Dóri (IPG), Cser Nóra (Artificial Group) és Lőrincz Máté (ELTE) meséltek cannes-i tapasztalataikról, valamint tanácsokat is adtak azoknak, akik még csak gondolkodnak a nevezésen.
Mint kiemelték, a díjátadó nagyon jó lehetőséget teremt arra, hogy a nevezők visszajelzéseket kapjanak a zsűritől, amit azután beépíthetnek további munkáikba és pályázataikba. Aki sikeres szeretne lenni, annak érdemes megnéznie korábbi döntőket, és azt, hogyan prezentálják az oda jutott az ötleteket. Azért is érdemes böngészni a korábbi évek munkái közt, mert a prezentációnál nem ugyanazok a szempontok, mint az ügyfélmunkáknál. Az inspiráló közeg ugyanakkor rengeteg energiát ad az embernek.
Tapasztalataik szerint az egyik legjobb dolog a Cannes Lions-ban az, hogy ott mindenki egyenrangúként mozog, a legnagyobb cég igazgatójával is elbeszélgethet az ember egy koktél mellett. Értékes kapcsolatokat lehet kiépíteni ott már fiatalon is. Azt is hangsúlyozták, hogy jó lenne, ha az ügyfelek közül is többen ülnének ott és látnák, hogy lehet vállalni bátrabb irányokat, megosztóbb tartalmakat, mert előbb-utóbb ezeknek is meglesz a gyümölcse.
A nyertesekben mindig van némi "megosztó faktor"
A következő kerekasztal-beszélgetésen Alberti Rita, Galácz Karolina (VML) és Jedlicska Márton (Publicis) avatott be abba, hogyan dolgozik, gondolkodik a zsűri.
Megtudhattuk, hogy a zsűrizés meglepően embert próbáló feladat lehet, főleg azok számára, akik minden nap hajnalig nézik a dokumentumfilmeket. 4-5 nap alatt összesen 30 ezer nevezést kell átnézni, ami nem kevés. Alberti Rita például mesélt arról, hogy miután azt hitte, az összes filmet látta, kiderült, hogy valójában csak azok negyedét. A zsűri munkamódszeréről az is kiderült, hogy először mindenkinek egyedül kell döntenie a pontszámokról, csak ezután kezdődnek a viták. Jedlicska Márton hozzátette, hogy az eredménynek olyan megalapozottnak kell lennie, hogy azt akár a kritikus újságírók előtt is meg tudja védeni a zsűritag.
Ahhoz, hogy nyerni tudjunk, Galácz Karolina szerint a saját történeteinket kell elmesélni, lokális ízt adva annak, amit csinálunk. Alberti Rita arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos figyelni a részletekre, hisz sokszor nüansznyi dolgokon múlik a siker. Jedlicska Márton szerint jobban kell akarni a kijutást és a sikert, erre a brazilokat hozta fel példának, akik sokat foglalkoznak ezzel, többet edukálják az ügyfeleket is. Alberti Rita szerint a bátorság elengedhetetlen, mert a nyertesekben mindig van némi „megosztó faktor”.
Szóba került a formai követelmények jelentősége is: aki nevezni akar, annak fontos tisztában lenni a kategórialeírással, azokat a kifejezéseket kell elosztania az esszékérdésekben, amelyek ott felbukkannak, valamint olyan nevet kell adni a projektnek, amibe bele tud kapaszkodni a zsűri. Szem előtt kell tartani, hogy a zsűri tagjai a lehető legváltozatosabb háttérrel rendelkeznek, ráadásul olyanoknak mesél a versenyző magyar történeteket, akik talán nem is tudják, hol van Magyarország.