A hírhamisítások nem újkeletűek, egészen az óbabiloni Gilgames-eposzig vezethetőek vissza az első álhírek, azonban manapság a tömegtájékoztatás révén sokkal szélesebb körben és gyorsabban válnak ismertté az írott valótlanságok, mint bármikor korábban. Az AI technológia elterjedésével a média egyik legnagyobbnak tekintett veszélye lett a deepfake, azonban nem szabad lebecsülnünk továbbra sem az úgynevezett cheapfake-eket, az "olcsó álhíreket", amit maguk az emberek generálnak. Ez ugyanis még mindig jóval hangsúlyosabb a mindennapi életben a szakértők szerint, mint a mesterséges intelligenciával generált változatok.
A hamis információk társadalmi hatásai az amerikai elnökválasztással kapcsolatosan ismét előtérbe kerültek, de nem ez az esemény hívta életre az említett beszélgetést. Az Európai Unió geopolitikai történésektől függetlenül is fontosnak tartja állampolgárai védelmét az álhírektől.
Az Európai Bizottság idei célkitűzései között éppen ezért szerepel az álhírek elleni küzdelem. Ennek érdekében a Bizottság az alábbi célokat fogalmazta meg:
- az egységes digitális piac bevezetése,
- a demokrácia védelme,
- az állampolgári kompetenciák és médiaműveltség fejlesztése,
- az online dezinformáció elleni küzdelem.
A hírfogyasztó embereknek új készségeket kell fejleszteniük
Az Európa Pont által szervezett beszélgetés során deepfake kutató, oknyomozó újságíró, és szociálpszichológus igyekezett körbejárni az álhírek társadalmi hatásait, terjedését, működését. A ChatGPT és az AI-programok olcsóbb, vagy éppen ingyenes hozzáférhetősége előtt is léteztek deepfake-ek és cheapfake-ek, azonban a rájuk irányuló társadalmi érdeklődés jóval magasabb az utóbbi időben.
"A helyzet egy kicsit rosszabb annál, mint a kiindulópontunk sugallná, mert a tömeges becsapáshoz nem kell ez a szofisztikált technológia" - összegezte dr. Krekó Péter a deepfake-ek jelentőségét árnyalva. Az ELTE-PPK Dezinformáció és Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának vezetője szerint legjobban menő dezinformációk a chfeapfake-ek, az olcsó álhírek.
"Nem létező nyilatkozat valakinek a szájába adva, 5 évvel ezelőtt készült kép úgy beállítva, mintha most készült volna, miközben teljesen máshol készült, megphotoshoppolt fénykép, stb. Ezek nagyon jól tudnak menni. Hogyha fogékonyak vagyunk egy-egy álhírre, mert az jól illeszkedik, jól kifejezi a félelmünket, akkor nem kell deepfake"
- mondta, hangsúlyozva, hogy a hírfogyasztóknak új készségeket kell elsajátítaniuk, hogy az álhíreket képesek legyenek kiszűrni. A legnépszerűbb álhírek a szakember szerint ugyanis az emberek által kitalált teóriák, melyek sok esetben deepfake-támogatás nélkül születnek.
Mi a cheapfake?
Olcsó dezinformációnak, avagy cheapfake-nek nevezik azokat az ember által generált videós, fényképes, vagy szöveges tartalmakat, melyeket kontextusukból kiragadva, átszerkesztve használnak fel álhírek terjesztésére. Lehet ez egy videó részlete, ami például egy robbanást ábrázol, megosztva egy háborúról szóló cikkben, közszereplők el nem hangzott mondata egy jól megosztható grafika mellé feltöltve, de akár egy mém is.
Elég csak a Széchenyi Istvánnak tulajdonított, hangzatos mondatra gondolnunk, miszerint "Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel", amit a több évtizedes magyar közvélekedéssel ellentétben valójában nem ő, hanem Joseph de Maistre francia filozófus mondott. Persze abban a kontextusban, és akkor, amikor ez először megjelent a sajtóban, kétségkívül hangzatosabb volt a legnagyobb magyar szájából, mint egy kevésbé ismert külföldi gondolkodótól idézve.
Az olvasók törékeny bizalma a tét
Számos kutatás foglalkozott már azzal, hogy vajon a deepfake vagy a cheapfake van-e nagyobb hatással a tömegekre. A félretájékoztatás során a hírfogyasztókban bekövetkező bizalomvesztést, a fokozódó cinizmust és a polarizáció erősödését tartják a vizsgálatokat végző szakemberek igazán veszélyesnek. Mivel formai követelményeik nem igényelnek mély szakmai tudást, így sokkal nagyobb mennyiségű cheapfaketől kell tartaniuk a nethasználóknak, mint a több erőforrást igénylő mélyhamisítástól. Utóbbiak meggyőzőképessége a kutatások szerint ráadásul nem eredményesebb, így az olcsó alternatíváik még sokáig pöröghetnek elénk a hírfolyamban.