Korábbi cikkünkben Kósa Melinda, a Madách Színház kommunikációs vezetője és Mádi Hajnalka, a Veres 1 Színház marketingvezetője beszélt a színházak népszerűsítésének nehézségeiről. Szabó Ádám megerősíti, hogy a marketingnek ez a területe számos kihívással jár.
Kihívások a színházak népszerűsítésében
A Brandtailor marketingügynökség alapító-tulajdonosa szerint az egyik legjelentősebb kihívás a közönség összetételének változása.
„A fiatalabb generációk más tartalomfogyasztási szokásokkal rendelkeznek, mint az idősebb közönség, így új, digitális eszközök és kreatív megoldások bevezetésére van szükség.“
Ugyanakkor, mint felhívja rá a figyelmet, a gazdasági helyzet és a kulturális költségvetések szűkössége sem könnyíti meg a színházak dolgát, amelyeknek így költséghatékony marketingstratégiákat kell kidolgozniuk a művészi értékek megőrzésére irányuló törekvések mellett.
Egy másik kulcsfontosságú tényező pedig a digitalizáció: „bár a digitális platformok számtalan lehetőséget nyújtanak, ezek megfelelő alkalmazása és a mérések integrálása kihívást jelenthet.“
Új trendek a színházmarketing terén
A kihívások fényében ugyanakkor új trendek is megfigyelhetők. Ilyen például az, hogy a színházak itthon és külföldön is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitalizációra és az adatalapú marketingre.
„A közösségi média már nemcsak a tartalom megosztásának eszköze, hanem egy olyan platform, ahol a színházak közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a közönségükkel.“
A szakember szintén fontos trendként említi a storytellinget, amely nemcsak magában a darabban lelhető fel, hanem az előadást körülvevő egyéb eseményekhez és narratívákhoz is kapcsolódik:
„A színházak nemcsak az előadások, hanem a kulisszák mögötti történetek megosztásával is közelebb kerülnek a nézőkhöz. Külföldön népszerűek az interaktív kampányok, amelyek bevonják a közönséget, például szavazások vagy egyedi, közönségre szabott tartalmak formájában. Emellett egyre hangsúlyosabbak a fenntarthatósági szempontok is, ami a zöld marketing eszközeinek alkalmazásában is megmutatkozhat a közeli jövőben a színházak életében.”
Pozitív példák a komplex marketingstratégiákra
Szabó Ádám az általa végzett munkák közül is megosztott néhányat, amelyekről úgy érzi, sikerült megvalósítania bennük olyan egyedi megoldásokat, amik jó példaként szolgálhatnak. Az egyik ilyen a 2020-ban indult Déryné Program, amelynek célja a minőségi színház eljuttatása a kistelepülésekre és olyan területekre, ahol a kultúrához való hozzáférés korlátozott.
„A program négy alprogramjával széles körben szólítja meg a magyar színházi élet résztvevőit, felkarolva a kőszínházak mellett az alkotótársulásokat és a befogadó intézményeket is. Ez a kezdeményezés nemcsak a kulturális fejlettség növelését célozza, hanem a színházi kultúra szélesebb körű elterjesztését is támogatja.“
A szakember szintén említi a 2021-ben a Déryné Program kezdeményezésére, a Kulturális Államtitkárság támogatásával indult A színház visszavár című kampányt, amelynek célja az volt, hogy a pandémia után visszacsábítsa a közönséget a színházakba, és kifejezze az előadóművészek háláját a nézők támogatásáért.
„A projekt példaértékű szakmai összefogásban valósult meg, több kulturális intézmény, köztük a Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Budapesti Operettszínház, a Thália Színház és a Fővárosi Nagycirkusz részvételével. A kampány során neves színészek és előadóművészek közreműködésével készült kisfilmek és egyéb tartalmak mutatták be, mennyire várják vissza a közönséget a színházakba. Ez a kezdeményezés nemcsak a színházak újranyitását támogatta, hanem erősítette a közönség és az előadóművészek közötti kapcsolatot is, hangsúlyozva a személyes találkozások és a közös élmények fontosságát.“
Az Országos Színházi Találkozó (OSZT) megújítását szintén kiemelkedő példának tartja a magyarországi színházi élet innovatív marketingstratégiáira. Mint mondja, az egyik újítás a helyszín volt: a találkozót a kaposvári Csiky Gergely Színházban rendezték meg, mindez pedig friss lendületet adott az eseménynek és új közönséget is vonzott. Emellett a program is kibővült, és a találkozó nemcsak színházi előadásokat, hanem táncot, cirkuszt, zenét, kiállításokat és gasztronómiai élményeket is kínált, és a szervezők a szakmai párbeszédnek is teret engedtek.
„A szervezők különös figyelmet fordítottak arra, hogy az OSZT ne csupán egy rendezvény legyen, hanem valós találkozásokra és szakmai eszmecserékre alkalmas tér, ezzel erősítve a színházi közösségek közötti kapcsolatokat.“