A szakember szerint van létjogosultsága az AI által generált képeknek, és számos területen lehet azokat használni. Mint mondja, bár a fotóügynökségek számára kényelmesebb lenne, ha nem szálltak volna be a versenybe a techcégek, a technológia fejlődését nehéz feltartóztatni és nem is feltétlenül kell. Arra viszont egészen biztosan figyelni kell, hogy jogi szempontból is megfelelő és biztonságos legyen a generált képek felhasználása mind a szolgáltatói, mind pedig a felhasználói oldalon.
El kell kerülni, hogy sajtófotók is készüljenek AI-jal
Pilák János arra is emlékeztet, hogy a képeket a legtöbb fotóügynökség két fő csoportra osztja. Míg a kreatív képek akár reklámcélra is felhasználhatók, az editorialok vagy sajtófotók kizárólag sajtóillusztrációs céllal készülnek. Fontos különbség, hogy míg a kreatív képeken szereplő modellek, személyek, illetve megjelenő vagyontárgyak, műalkotások tulajdonosai hozzájárultak ahhoz, hogy a fotókat például egy samponreklámban is felhasználhassák, az editorial képek nem rendelkeznek a rajtuk szereplő személyek engedélyével a kereskedelmi felhasználásra. A kreatív képek alkalmasak arra, hogy AI generátorral állítsák elő őket, azt viszont mindenképpen el kell kerülni, hogy editorial fotók esetében is ez történjen, hiszen ez beláthatatlan hatással járhat például a hírekre.
"Nagyon könnyen lehet álhíreket alátámasztani híres emberekről generált képekkel, amelyek olyan helyzetben ábrázolhatnak egy politikust, színészt, sportolót, ami a valóságban meg sem történt. Éppen ezért is kell szabályozni a felhasználások körét, mert az nem lehet, hogy a képeken szereplő valós személyek jogait – akiknek nem is feltétlenül kell híresnek lenniük – teljesen figyelmen kívül hagyjuk."
Mint a szakember hozzáteszi, a Getty AI generátora éppen ezért nem is engedi, hogy híres emberek, márkajelzések, ismert művészek nevét illesszék a promptba, de szellemi tulajdonhoz köthető dolgot sem lehet felhasználni.
"Tehát nem adhatom meg azt, hogy „Készíts egy képet Darth Vaderről és Brad Pittről akik Nike cipőt viselnek és Heineken sörrel koccintanak a Louvre-ban a Mona Lisa kép előtt álldogálva.” De vannak szolgáltatók, akik ezt megengedik, sőt be is kerülhet egy ilyen kép a licenszelhető képek közé. Jó esetben felhívják a felhasználó figyelmét arra, hogy körültekintően járjon el a kép felhasználása során."
A képügynökségi lét Alfája és Omegája a szerzői jog
Mint Pilák Jánostól megtudtuk, a Getty Images saját AI-generátora jogilag is biztonságos, és ez megkülönbözteti őket az összes többi szolgáltatótól. A generátort az Nvidia fejlesztette és kizárólag a Getty-n megtalálható kreatív képanyagot használták fel, ami több mint 208 millió fotót jelent. A hagyományos kreatív képek készítőit, azaz a kontributorokat is kompenzálják, hiszen az általuk készített fotókon grafikákon trenírozták a Getty AI generátorát.
"Ebből is látszik, hogy a Getty modelljének az alapja a copyright, azaz a szerzői jog maximális tiszteletben tartása. Szerintem ez az Alfája és Omegája a képügynökségi létnek és ezt nem lenne szabad szem elől téveszteniük az AI-fejlesztő techcégeknek sem. Egy kontributor csak olyan tartalmat tölthet fel, amelynek szerzői jogával ő maga rendelkezik. Tehát a képnek vagy a videónak az ő eredeti művének kell lennie, és nem sértheti mások szerzői, védjegy-, személyiségi vagy egyéb szellemitulajdon-jogát."
"Ha valaki AI-generátorral készít képet, akkor nem ő lesz a szerzői jog tulajdonosa, ergo nem töltheti fel azt a képet a Getty-re. De ha valaki a szabályok ellenére mégis feltöltene egy ilyen képet és átcsúszna az ellenőrzéseken, akkor az olyan kockázatos helyzetbe kerülhet, mint az a csaló, aki nemrég bukott le azzal, hogy többszázezer AI által generált zenét töltött fel a Spotify-ra és hasonló platformokra úgy, mintha ő lett volna azok szerzője és így 12 millió dollárt keresett, de most akár 10 éves börtönbüntetés is várhat rá."
Minden eddiginél fontosabb a bizalom
"Az AI képgenerátorok térnyerésével a kontributorok képeinek hitelességébe vetett bizalom minden eddiginél fontosabb a felhasználók számára" - mondja a szakember. "A Getty nem fogad el AI által létrehozott tartalmat, de tudjuk, hogy az AI-alapú retusáló programok a munkafolyamatok részévé váltak. Annak érdekében, hogy a kontributorok továbbra is a lehető legjobb tartalmakat tölthessék fel a weboldalra, a Getty frissítette a képek retusálására és módosítására vonatkozó szabályait."
Azt is hozzáteszi, hogy a Getty rendkívül komplex tartalomfeldolgozási folyamattal rendelkezik, és szigorú követelményrendszer segítségével ellenőrzik a beküldött tartalmak eredetét.
"Ezt a folyamatot segíti egy kurátori csoport is, akik kiértékelik, hogy minden egyes feltöltött kép valóban eredeti fotó-e. Bízunk benne, hogy a Getty jelenlegi folyamatai és hírneve alapján a belé vetett bizalom a felhasználók körében csak növekszik, mivel az alternatív források fokozott kockázatot hordozhatnak magukban."
Átalakíthatja a képipart az AI?
Pilák János úgy véli, hogy a hagyományos képek még sokáig ki fogják szolgálni a felhasználók igényeit. Mint mondja, egyelőre nem biztos, hogy érdemes és minden esetben gyorsabb a megfelelő képet legenerálni a mesterséges intelligenciával, mint megkeresni azt a hagyományos képek milliói között. És az is lehet, hogy az AI nem feltétlenül a stockfotók felhasználását váltja ki.
"Lehet, hogy az nagyobb hatással lesz a valóban magas költségű és sok ráfordított időt igénylő fotózásokra, amiket a reklámügynökségek jelenleg saját maguk szerveznek. És ne feledkezzünk meg a sajtófotókról sem; azokra a képekre továbbra is szükség lesz. Szerintem a hírfogyasztó olvasók továbbra is a valóságra kíváncsiak. Valódi képeken szeretnék látni azt, hogy Scarlett Johansson milyen ruhában jelent meg az Oscar-díj-átadáson, hogy Szoboszlai Dominik mennyire örült az általa rúgott gólnak vagy hogy Katalin hercegné milyen kalapot viselt az Epsom Derbyn."
Mint mondja, sokat beszélgetett úgy általánosságban az AI-ról huszonévesekkel, és nem feltétlenül rajonganak ők sem ezen technológia iránt. Hozzáteszi, hogy vannak olyan területek, ahol szerintük is nagyon nagy hasznát lehet venni, de a művészetek – ahová a fotózás is tartozik – pont nem ilyenek. Ebben a szegmensben a legtöbb ember még elutasító a mesterséges intelligenciával szemben, de könnyen lehet, hogy a most felnövő generáció már teljesen máshogy fog ehhez hozzáállni.
"Ennek ellenére azt gondolom, hogy mindig lesz egy olyan masszív réteg – nem csak a magánszemélyek, de cégek és ügynökségek között is – akik kifejezetten hangsúlyozzák azt, hogy ők nem fogyasztanak és nem használnak mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. Az egy rang lesz, egy plecsni a terméken, ami arról tanúskodik, hogy csak természetes összetevőket tartalmaz. Mint amikor a Queen zenekar a 70-es években büszkén hirdette a lemezein, hogy ‘No Synthesizers!' azaz, hogy nem használtak szintetizátort a lemezfelvételek során. Aztán persze ők is beadták a derekukat – hiszen a Pink Floyd vagy az Emerson, Lake and Palmer is kiváló zenéket csinált az akkor még újdonságnak számító technológiával – és az 1980-as 'The Legend' című albumra már azt írták, hogy ez az első lemez, amin szintetizátort használnak. Az biztos, hogy az emberi kreativitásra mindig szükség lesz. Nem hiszem, hogy az AI azt le tudná váltani. A szintetizátor és a hagyományos hangszerek ma is milyen jól megvannak egymás mellett; mindkettőre szükség van és mindkettőre van igény; együtt is és külön-külön is. A piac majd el fogja dönteni azt, hogy a képek esetében milyen irányba tereli az iparágat a mesterséges intelligencia."