Egy uniós tanulmány szerint az Európában legnépszerűbb weboldalak és alkalmazások 97 százaléka használ legalább egy sötét mintázatot. A szókapcsolat Harry Brignull UX designer nevéhez fűződik, aki már 2010-ben harcot indított a megtévesztő weboldalak ellen többek között egy honlappal, ahol listázta ezeket a gyakorlatokat, 2023-ban pedig könyvet is írt Deceptive Patterns: Exposing the Tricks Tech Companies Use to Control You (Megtévesztő minták: A techcégek trükkjeinek leleplezése, amelyekkel kontrollának minket) címmel.
manipulálják a döntéseinket
Bármilyen honlapon is járjunk, szinte biztos, hogy lesz olyan figyelemfelkeltő elem, amely valamilyen cselekvésre akar rábírni minket: fogadjuk el cookie-kat, az értesítéseket, iratkozzunk fel a hírlevélre, nézzük meg a legújabb cikket. Ha kereskedelmi oldalon járunk, akkor tovább bővül az eszköztár, méghozzá gyakran olyan elemekkel, amelyeknek nem szabadnak ott lenniük: elindul egy visszaszámláló, amely arra figyelmeztet, hogy meddig tárolják nekünk a kosárba tett terméket, meddig érvényes az ár, figyelmeztetnek minket, hogy már csak kevés van a termékből, esetleg felpattan egy box arról, hogy ki vásárolta meg éppen most, hányan vették eddig meg és mi a véleményük róla. A sötét mintázatok ezeket az elemek jelentik: olyan eszközöket, amelyekkel nekünk előnytelen döntésre vesznek rá minket, illetve olyanokra, amelyeket egyébként, például stressz- és manipulációmentes környezetben nem hoznánk meg.
De nemcsak a zavaró elemek alkothatják a sötét mintákat, hanem a rejtett és hiányzó információk is. Az uniós kutatás szerint a leggyakoribb sötét minta az olyan fontos információk elrejtése, amelyek megváltoztathatnák a fogyasztó döntését. Ugyanilyen gyakori a hamis hierarchia is, amikor az egyik választási lehetőség vizuális kiemelésével sugallják a felhasználónak azt, hogy melyik lehetőséget válassza. Szintén népszerű eszköz az előzetes kiválasztás, amikor a listában előre kipipálnak nekünk bizonyos sorokat és nekünk már csak le kell okézni azt. Harmadik helyre került a "nyaggatás" (angolul nagging, amikor újabb ajánlatokkal és teendőkkel bombáznak minket, miután már döntöttünk). Szintén sokan találkozhattak azzal a jelenséggel, hogy míg feliratkozni könnyű egy szolgáltatásra és akár véletlenül is megtörténhet, addig leiratkozni róla már szinte lehetetlen, ezért az ember hajlamos is feladni a folyamatot, és inkább feleslegesen fizeti tovább a havi, szerencsésebb esetben "csak" néhány ezer forintot. A leggyakoribb sötét mintázatok közé tartozik a kényszerregisztráció is, amikor anélkül nem léphetünk tovább, hogy regisztrálnánk.
Nem is gondolnánk, mennyire hatnak ránk
Vannak eszközök, amelyek népszerűbbek bizonyos típusú platformokon; a visszaszámlálás és az időkeret főleg a kereskedelmi oldalakon jellemző, míg a nyaggatás inkább az egészség- és fitness-tematikájú weboldalakon és alkalmazásokban. A sötét mintázatok gyakran kombinálódnak is egymással, és ez a trend várhatóan folytatódni fog annak ellenére, hogy
a megtévesztő technikák alkalmazását több szabályozás is tiltja.
Különösen problematikusak azok a gyakorlatok, amelyek a felhasználók általános, vagy a perszonalizáció alapján megállapított egyéni gyengeségeire alapoznak, mint például a lemaradástól való félelem.
A fogyasztók pedig gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan és milyen mértékben befolyásolja őket egy-egy weboldal vagy alkalmazás. Ebből is adódik, hogy hajlamosak vagyunk elfogadni ezeket a jelenségeket és hozzájuk szokunk, mint az online élmény velejáróihoz. Pedig ezt nemcsak a pénztárcánk, de a lelki egészségünk, sőt, maga a piac is bánhatja.
Három tagországban, Olaszországban, Németországban és Spanyolországban 120 résztvevővel kísérletet végeztek, hogy megvizsgálják, milyen fiziológiai hatást gyakorolnak az emberekre a sötét mintázatok. Az eredmények szerint a személyre szabott ajánlatokkal egybekötötten cselekvésre késztető eszközök nemcsak megakadályozták a résztvevőket abban, hogy sikeresen elvégezzenek egy hétköznapi online feladatot, de a pulzusszámuk is nőtt, amikor a felugró ablakokkal foglalkoztak, ez pedig a fokozott szorongás jele lehet.
A résztvevők frusztrálttá váltak, bár az egyik legdirektebb szorongáskeltőként értékelt manipulációs eszköz, a "confirmshaming", vagyis jóváhagyás-megszégyenítés a vártnál kevésbé érintette meg őket, ami azt mutatja, hogy hozzá lehet szokni ezekhez a gyakorlatokhoz. A confirmshaming azt jelenti, hogy ha nem azt az opciót választjuk, amit az oldal szeretne, akkor olyan mondatokra kell kattintanunk, amelyek kellemetlen érzést keltenek bennünk. Ilyen például a "lemaradok", vagy egészen szélsőséges esetben, mint ami a Mymedic nevű, elsősegélycsomagokat árusító cég honlapján fogadta a látogatókat:
Nem akarok életben maradni.
Az előzetes kiválasztás esetén a résztvevők nem mutattak stresszreakciókat, de a feladattal töltött idő megnőtt, az információfeldolgozás szintje pedig csökkent. A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a sötét mintázatok befolyásolhatják a fogyasztók döntéseit.
Mit lehet tenni?
Az ilyen eszközök szabályozása, amelyek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számítanak, a fogyasztó- és az adatvédelem metszéspontjába esik, és többek között a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA vonatkozik rá. Ez tiltja a sötét mintázatok alkalmazását:
"Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket vagy más módon lényegesen torzítja vagy gyengíti a szolgáltatásaikat igénybe vevők szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét."
Bár emellett még fogyasztóvédelmi rendelkezések is tiltják ezeket az eszközöket, további szabályozásra is szükség lehet, amibe beletartozhat az, hogy bizonyos tervezési követelményeket írnak elő a kereskedelmi weboldalakra, illetve irányelveket határoznak meg, amelyek segítségével a tervezők eldönthetik, hogy megfelelően járnak-e el az oldal kivitelezésénél.