Gyerekként mi szerettél volna lenni, ha nagy leszel?

Gyerekként természetesen átestem én is a szokásos „romantikus” ötleteken, mint például nyomozó vagy űrhajós. Azután gondolkodtam a vendéglátóipari területen is, sőt az is felmerült bennem, hogy fodrász leszek… Végül gimnáziumi tanulmányaim után pszichológiából tettem felvételi vizsgát. A felvételi vizsga nem sikerült (aminek utólag már örülök), közben pedig a közgazdaságtan keltette fel az érdeklődésemet, így kötöttem ki ezen a területen.

Miért ezt a szakmát választottad végül?

A közgazdaságtani tanulmányok annyira sok területen jelenthetnek lehetőséget a kibontakozásra, hogy egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy milyen irányba indulok a diploma megszerzése után. Érdekelt a pénzügy is, de úgy éreztem a marketing áll legközelebb hozzám, ráadásul ez a tudomány is rendkívül sok alterületén tartogathat kihívásokat, a marketingkommunikációtól kezdve a piackutatáson át az árazási területig. Nagyon vonzó volt számomra, hogy a marketing nagyon sok tudományterületet foglal magába, a (reklám)pszichológia, a szociológia, statisztika, de akár a logisztika és disztribúciós kérdések is megjelenek benne. És akkor még nem is említettem a kreatív vonalat, amihez természetesen speciális képességekre van szükség, részben tanulható is, de mindenképpen izgalmas az ebben jól teljesítő partnerekkel és ügynökségekkel együtt dolgozni.

Ki vagy mi motivál a mindennapi munkádban?

Karrierem kezdetétől szerettem volna cégvezetőként dolgozni, így lehetőséget kapni a napi működés irányítása, az összes osztály működésének koordinálása mellett a stratégia kialakítására is. A Hyundai magyarországi importőrénél dolgozva lehetőségem volt több területen tapasztalatot szerezni, értékesítési, marketingkommunikációs, PR, termékmarketing és árazási területen is. Mindvégig motivált, hogy felkészüljek a cég vezetésére, hogy széleskörű tapasztalatokat szerezve nehéz időszakokban is megfelelően tudjam navigálni a vállalatunkat és irányítani csapatomat. Most két márkakereskedésünkkel együtt négy céget vezetek, 130 kolléga munkáját irányítom, ez a felelősség hatalmas motivációt jelent a mindennapokban.

Hogyan látod az iparág jövőjét húsz év múlva?

Nagyon sok jóslat született az autóipar jövőjét illetően az elmúlt években, a változás azonban mindeddig sokkal lassabb volt, mint azt sokan gondolták, illetve volt olyan eleme is ezeknek az előrejelzéseknek, melyek szinte biztosan nem valósulnak meg a közeljövőben. Ami egészen biztos, hogy az elektrifikáció határozza majd meg a következő éveket, évtizedeket. Hogy mi lesz 20 év múlva? Szinte biztosan zömében elektromos autókat vezetünk majd akkor (esetleg üzemanyagcellás technológiával), valószínűleg széleskörű online értékesítési eszköztár áll majd rendelkezésünkre, valószínűleg a tulajdonlás szerepe némiképpen csökken (a sharing economy hangsúlyosabban jelenik meg az autóiparban), többé-kevésbé autonóm vezetésre alkalmas járművekkel utazunk majd akkor. A disztribúciós modell is változik majd, de hogy pontosan mi lesz a végső megoldás az kérdéses, várhatóan kevesebb, de nagyon erős szereplő lesz mind gyártói, mind pedig márkakereskedői területen.

Milyen tanácsot adnál annak, aki a szakmában szeretne elhelyezkedni?

Az én generációm, az X-ek, talán hajlamosak vagyunk kicsit túlságosan a munkát helyezni életünk középpontjába, de az Y és későbbi generációknak mindenképpen javasolnám, hogy azért ne felejtsék el szenvedéllyel, érzelmekkel végezni a munkájukat. Akár a teljes autóiparra, akár a marketing területre gondolok, érdemes minél több részterületen kipróbálni és próbára tenni magunkat, ez a későbbiekben vezetői munkát végezve mindig kifizetődő és segíti a karrierépítést.