A hazai rádiózás indulásának 100. évfordulója alkalmából ünnepi helyszínen, a Magyar Zene Házában rendezte meg a MiértRádió? iparági összefogás a Nagy Rádiós Napot. Az esemény célja az volt, hogy felhívja a hirdetési döntéshozók figyelmét a rádiós hirdetések erejére és előnyeire, ezzel is erősítve a platform helyét a reklámpiacon. Ennek kapcsán a magyar rádiózás történetéről tartott előadást Galavics András.
Világelsők voltunk
Az előadásból kiderült, hogy Puskás Tivadar nemcsak a hazai telefonszolgáltatás elindításához járult hozzá, hanem ő találta fel a rádió ősének tekinthető telefonhírmondót is, amely először 1893-ban szólalt meg Budapesten. Hazánk ekkor világelső volt a kommunikáció területén, és Puskás egyben megteremtette az elektronikus médiát, illetve elindította a világ első rendszeres műsorszolgáltatását.
Magát a telefonhírmondót intenzív reklámkampánnyal vezették be, és már akkor működött a később is jól bevált gyerekek, nők, kutyák használata a reklámokban. Két előnyt hangsúlyoztak, egyrészt a hallgatóknak nem kellett magukat időhöz kötni, bármikor belehallgathattak a folyamatosan ismétlődő adásba, másrészt a szolgáltatás jóval gyorsabb volt az újságoknál, például a tőzsdei ügyeket röviddel a zárás után már bemondták, és nem kellett azokra fél napokat várni
– mondta el előadásában Galavics András.
A hírközlés mellett közvetítettek hangversenyeket, színházi előadásokat, sőt a Rákóczi út 22-ben lévő saját stúdiójukban kamarakoncerteket, irodalmi felolvasásokat is tartottak. 64 előfizetővel indultak, a harmadik évben pedig már több mint 6000 fős bázisuk volt.
Nem volt drága az előfizetés, ugyanis a telefon árának tizedébe került, a készülék felszerelése pedig ingyenes volt, mégis akadtak úgynevezett hanglopók. 1905-ben megtörtént az első vizsgálat hanglopás ügyében, amikor is Kapus János munkás az ablaka alatt elhúzódó vezetéket megcsapolta, és annak tartalmát két hétig hallgatta
– hozott érdekes eseteket a rádiós szakember.
„Marcal János segédtiszt egy nótát énekel”
Az első rádiós kísérleteket egy nagyváradi gimnáziumi tanár végezte szikratávíróval, később a Posta Kísérleti Állomás munkatársai gyűjtöttek hullámterjedési tapasztalatokat, azonban az első világháborúban a rádiót a hadsereg szolgálatába állították. A szórakoztató adások a béke után 1920-ban az Egyesült Államokban indultak el, majd 1923-ban már a magyar kormány is érdeklődött a technológia iránt, és az új csepeli adóról elkezdték az ideiglenes sugárzást. Az ideiglenes stúdióból gramofonról játszott zenét adtak, ahogy azt az LGT is megénekelte.
A tesztrendszer zárt volt, vevőberendezést csak állami szerv birtokolhatott, így az adást elvileg nem hallhatta senki. Néhányan azonban összeraktak detektoros vevőkészülékeket a legálisan megvásárolható alkatrészekből, így kialakult egy titkos hallgatói réteg, akik aztán egyébként önmagukat buktatták le
– számolt be a magyar „ügyeskedőkről” Galavics András.
1922-ben az MTI megvásárolta a Telefonhírmondó Rt.-t, és '24 májusában, az első adás előtt már megjelent a Magyar Rádió Újság, ami azonban még nem a műsort tartalmazta, hanem széleskörű tájékoztatást nyújtott a rádiózásról és az amatőr mozgalomról. ‘25-ben a Telefonhírmondó nyerte el az állami pályázatot a Magyar Rádió üzemeltetésére.
A rendszeres rádiós sugárzás 1925. december 1-jén indult el, azaz idén 100 éve, ez Budapest 40-50 kilométeres vételkörzetében volt fogható, előfizetési díj ellenében.
Orvhallgatók
Már ebben a hónapban 12 ezer rádiókészüléket regisztráltak, viszont a Posta Vezérigazgatóság több mint duplájára becsülte azok számát, így a belügyminiszter 1926-ban elrendelte a rádiókészülékek kötelező összeírását, hogy az orvhallgatókat végleg kiiktathassák.
A rendőröknek felhatalmazása volt házkutatásra, rádiórazziákat tartottak, és a díjfizetés nélküli műsorfogyasztást két hónapig terjedő elzárással, jelentős pénzbüntetéssel és a készülék elkobzásával szankcionálták
– mondta el Galavics András.
A zaj és a zörej érdekesebb a beszédnél?!
1928-ban aztán megépült a Lakihegyi adótorony, az intézmény pedig a mai Bródy Sándor utcába költözött, és elindult a tartalommal való kísérletezés: rádiójáték-pályázatokat hirdettek, de a legtöbb szerző nem szöveges darabokat, hanem zaj- és zörejjátékokat írt, amelyben a dialógusok alig játszottak szerepet. A későbbiekben ezek nem lettek sikeresek.
1933-ban épült meg az újabb lakihegyi, Európában rekordmagasságú adótorony, és még ebben az évben a vidéki rádióközvetítő állomásokat is felállították. '36-ban történt meg az első élő közvetítés az olimpiai játékokról.
A második világháború az infrastruktúrát is megtépázta, '45 májusában tudott újraindulni az adás, majd ‘49-ben államosították a rádiót, a csatornák ekkor vették fel a Kossuth és Petőfi nevet. A magyar rádió ezután az ‘56-os eseményekben is központi szerepet töltött be.
'59-ben indult el a Szabó család, amely 48 éven át volt műsoron, 2002-ig. 1973-ban indult a harmadik országos adó, amely később felvette a Bartók nevet. 1979-ben szűnt meg az önálló rádióelőfizetési díj, ekkor több mint 2,6 millió előfizető volt Magyarországon.
Galavics András hozott néhány példát a bakikra, ma már sok adást csúsztatott élőben készítenek, hogy elkerüljék a hibákat, de annak idején a legtöbb műsor élő volt.
Néhány helyen kisebb eső várható, máshol kevesebb eső, felhő nélkül
– fordultak elő ilyen és hasonló esetek. Egy szinte klasszikus:
Budapest felett az égbolt erősen csökken.
A szakember a kereskedelmi rádiók történetének felvázolása után hangsúlyozta, hogy 2018-tól a rádiós piac stabil, ma is heti szinten több mint 7,5 millió hallgató van a 15 évesek és idősebbek körében, akik átlagosan 3,5 órát rádióznak naponta, méghozzá többféle eszközön.
Minél fiatalabb valaki, annál inkább a mobiltelefonon, így jutottunk el a telefontól a telefonig.
– állapította meg Galavics András.
Ma Magyarországon több mint 200 rádió szolgálja ki a hallgatók igényeit az országostól a kistérségi rádiókig. A szakember szerint a jövőben az audioműfajok határai nem lesznek olyan élesek, mint ma, továbbá a mesterséges intelligencia nagyobb szerepet fog kapni, a rádió pedig digitális, személyre szabott, interaktív médiummá fog válni.
Galavics Andrást videós interjúnkban a rádiózás régi reklámjairól és érdekességeiről kérdeztük.
A hazai rádiózás indulásának 100. évfordulója alkalmából a Nagy Rádiós Nap házigazdájával, Abaházi Csabával is beszélgettünk, aki éppen 25 éve dolgozik rádiós műsorvezetőként.
