Az immár nemzetközi piacra lépett Umbrella Collective a legnagyobb ügynökségek számára készít audiovizuális tartalmakat. Miután kiemelten fontos számukra az innováció és az új technológiákban való jártasság, már három éve létrehoztak egy AI-csapatot, amelynek az a feladata, hogy kutasson és kísérletezzen, mi mindent lehet kihozni ezekből az algoritmusokból, és hogyan lehet hasznosítani őket a mindennapokban. Gyakorlatilag minden olyan ingyenes és fizetős algoritmust kipróbáltak és használnak, ami a piacon elérhető, az elkészült videók közül pedig néhányat közzé is tettek a YouTube-on, a Codepunk_AI csatornán. Ma már rutinszerűen használják a mesterséges intelligenciát.
A napi munkánk kiegészítésében tudnak igazán segíteni a videógeneráló algoritmusok. Most nagyon elemelt feladatokra kezdték el használni, és teljesen AI-val készült kisfilmek terjednek a neten, de a napi szintű gyakorlatra azért kevés példát látni. Mi pont erre koncentráltunk. Tehát egyrészt képalkotásra, sztoriboardok, animatikok készítésére, zene- és szövegírásra, narrációkra használtuk, tavaly pedig már videók készítésére is. Most már teljes TV szpotokat is el tudunk készíteni az elejétől a végéig AI segítségével
– mondja Hidvégi Zoltán. A szakember szerint nagyon sokat tanultak, mielőtt a tenchológiát elkezdték élesben is használni, például korábban leforgatott reklámjaikat újraalkották tanulásképpen AI videógenerálóval, sőt, néhányat 100 százalékosan újragyártottak. Most azt tartják a következő feladatnak, hogy megtalálják az egyensúlyt: mit hatékonyabb klasszikus módszerrel leforgatni, és mi az, amire az AI nyújt megoldást?
Munka? az van bőven
Az egyik fő kérdés a videógeneráló AI-megoldásokkal kapcsolatban, hogy elveszik-e az utómunkálatokon dolgozó szakemberek munkáját. Hidvégi Zoltán válasza erre az, hogy az AI miatt már több embert is felvett a céghez.
Hatalmas tartaloméhség van. Régebben egy ügyfél kért egy TV-reklámot és egy változatot a YouTube-ra. Most az összes platformra kérnek, sokkal magasabb frekvenciával, más formátumokban, nyelvi mutációkban. Tehát egy márkának annak érdekében, hogy látható maradjon, többször annyi tartalomcsomagot kell szolgáltatnia.
Ezenfelül már egyre több információt videós formában szeretnénk feldolgozni, egyre több mozgóképi edukációs anyagra van szükség.
Régebben az ember megnézte a papíralapú használati utasítást vagy utánanézett a leírásoknak az interneten. Most már a YouTube-on keres rá, ha például akkumulátort akart cserélni az autóban. Egy cég pedig nem engedheti meg magának, hogy ne adjon ki vizuálisan megtámogatott edukációs tartalmakat is, ha egyébként bármilyen magyarázat van szükség a terméke használatával kapcsolatban
– hívta fel a figyelmet a szakember.
A szakma átrendeződik
Ha bár feladat bőven akad, a munkafolyamatok megváltoznak.
Nagyon gyorsan rendeződik át az egész szakma, és annak valóban veszélyben van a munkája, aki nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. Az AI maga is visszahat ez elvárásokra, tehát ma már egy belépési küszöb, hogy egy film kezdeti fázisa ne egy ceruzával rajzolt fekete-fehér sztori legyen, hanem gyakorlatilag egy majdnem végleges minőségű, színes-szagos képi, sőt mozgóképi anyag, amit átadunk az ügyfeleknek már a projekt kezdetekor. Ez pedig azt eredményezi, hogy két konkuráló pályamunka között a különbséget alapvetően a hozzáadott kreatív érték jelenti majd. A kreativitás fel fog értékelődni, mert bárki tud majd szép anyagokat gyártani, de azt egy szakember képes kitalálni, hogyan legyen hasznos egy ilyen anyag, mi legyen az üzenet, az hogyan illeszkedjen a brand célkitűzéseihez. Az ötletet sem az AI adja, és még sokáig nem is fogja.
Hidvégi Zoltán szerint ez makroszinten több munkát és munkakört jelent, viszont mikroszinten lesz példa arra, hogy egy forgatás, amihez eddig 60 fős stábra volt szükség, 20 fővel is elkészül. Tehát ezek az emberek más munkakörben fognak dolgozni.
Egy kicsit olyan változás, csak sokkal gyorsabb és nagyobb szintű átrendeződés, mint amikor analógból digitálisba fordult a fényképezés. Rengeteg fotós barátom van, akik annak idején azt mondták, hogy ez a digitális fotózás sose fog igazán teret nyerni, mert az analóg az igazi. Egy pár évvel később pedig már nem lehetett találni analóg gépet egy fotósnál használatban. Ők sem vesztették el a munkájukat, csak átálltak egy új eszközre, és nem kényszerből, hanem mert felfedezték a benne rejlő lehetőségeket. A mostani átállás is igazából azt a célt szolgálja, hogy nagyobb hozzáadott értékkel, hatékonyabban, gyorsabban tudjunk létrehozni egy produktumot. Tehát az AI eszköz, nem munkaerő. Annyira veszi a munkát a szakemberektől, amennyire a Photoshop a grafikusoktól.
Az új reklámok, például a Coca-Cola karácsonyi kisfilmje esetében a média úgy fogalmaz: az AI készítette. Valójában nem, hiszen ezeket az algoritmusokat ember instruálja. A szakember szerint még nagyobb hangsúly lesz a megfelelő megfogalmazáson, mert nem lesz ott a színész, hogy a rossz rendezői instrukciót kijavítsa a saját hozzáadott értékével.
Pontosan tudni kell, hogy mit akarunk viszontlátni az AI munkájában, nagyon jó rendezői vénára lesz szüksége annak, aki egymaga gyártana le egy egész kisfilmet
– szögezi le Hidvégi Zoltán.
Mit tud és mit nem tud az AI?
Annak a megalkotására a legalkamasabb, ami látványos és különleges – egyébként ezek voltak eddig a legdrágább tételek a filmgyártásban. Például csatajelenetre, hogy két hajó egymást lövi ágyúval, tökéletes választás az AI, arra viszont nem alkalmas, hogy megalkossa két főszereplő, két színész beszélgetését. Mondhatjuk úgy is, hogy a Dűne című filmet könnyebb AI-al megalkotni, mint a Barátok Közt sorozatot egy epizódját. Gyakorlatilag mindenben, ahol ténylegesen emóciókat kell megmutatni, ahol erős színészi játékra van szükség, elbukik az AI.
Tökéletes helyszíneket is generál, amivel jelentősen lecsökkenti a forgatási költségeket.
Volt rá példa, hogy tél közepén egy kora őszi környezetben kellett volna leforgatni. Megoldottuk algoritmussal, és a megrendelőnek annyira tetszett, hogy még két termékpalettához is kért kisfilmet.
És azért ez nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik: az első reklámon két hétig dolgoztak, a következő kettőn pedig további két hétig.
Azt is észrevették, hogy az AI egy ponton túl elfárad, vagyis minél hosszabb egy jelenet, annál valószínűbb, hogy hibák keletkeznek benne, nem tudja tartani a karakterkonzisztenciát. A legtöbb ilyen reklámfilmre ezért jellemzőek a gyors vágások, mindent csak nagyon rövid ideig látunk, és a néző szemének nincs ideje felfogni a turpisságokat sem: ha lelassítva, megállítva alaposan megvizsgáljuk, sokszor bukkanhatunk furcsaságra.
Milyen lesz a Jövő?
Hatalmas mennyiségű tartalom születik, és ezek előállítása egyre nagyobb mértékben zajlik majd az AI segítségével, ezért a szakember szerint elképzelhető az a jövő, amikor a generatív videógyártás összekapcsolva az IP cím és eszköz alapú beazonosítással, képes lesz elérni, hogy a fogyasztók a demográfiai, geográfiai és egyéb mutatóik alapján személyre szabottabb reklámot kapjanak, amiben a tartalom és az üzenet jobban rezonál. Így egy reklámfilmnek sokkal több változata futhat, mint jelenleg.
A következő nagy áttörés, amire még nem láttam példát, de maga a technológia már létezik hozzá, tehát előbb-utóbb használni fogják, az az interaktív AI videógyártás. Úgy képzeljük el, mintha egy call centeres embert látnánk, csak az képes olyan mozgóképeket mutatni, ami az igények mentén változik. Például éppen a csaptelepet szeretném kicserélni otthon, és akkor felkeresem Dénest, aki egy barkácsáruház AI-szerelőkaraktere, hogy mit és hogyan kell használni ehhez. Mondjuk, elakadok közben, nem értek valamit, és azt kérem, hogy mutassa meg egészen közelről azt az alkatrészt, amit nem találok, ha pedig valami hiányzik, akkor rögtön meg is rendeli nekem, vagy megmutatja, hogy a hozzám közeli áruházban a 14-es polcról tudom levenni
– magyarázza Hidvégi Zoltán, aki szerint a rövid videók mára a kreativitás, a közönség bevonásának és a márkatörténet hatékony elmesélésének eszközeivé váltak.