Az Év Irodája verseny Magyarország egyik legismertebb ingatlanpiaci versenye, mely a leginnovatívabb és legjobban megtervezett irodákat díjazza. Fodor Dániel főszervezőt, az Év Irodája Kft. ügyvezető igazgatóját a versenyről és saját pályafutásáról is kérdeztük.

„Nagyon izgalmas sztori volt, ahogy a céghez kerültem“ – kezdi a történetet a szakember, aki nagyon fiatalon érkezett a vállalathoz.

„Mielőtt idejöttem, egy magazinnál szerveztem konferenciákat, és az egyikre Kalmár Zolit, az akkori ügyvezetőt kértem fel. Interjút készítettem vele, ami annyira jól sikerült, hogy már másnap munkát ajánlott marketingesként. És akkor bele is vágtam.“

Dani ekkor még csak 22 éves volt, de egyből megkapta Az Év Irodája verseny márkáját a szintén ekkor szerveződő Ingatlan Regattával együtt, amelyekben teljesen szabad kezet kapott. Aztán, mint mondja, „évente „ugráltak fel“ a pozíciókkal“, és nagyjából 2-3 év eltelte után ő lett az üzletág vezetője, ami a nagy cégcsoporton belül akkor még „egy kis glamour üzletág volt“.

„Nagyon szerettem ezeket a márkákat, a piacot, az ügyfeleket. Új termékeket, új rendezvényeket találtam ki, a nulláról építettem fel őket a csapattal közösen.“

Vízválasztó volt a Covid

A Covid viszont nagy változásokat hozott, és új dolgokat kellett kitalálniuk: podcast-műsorokat kezdtek gyártani, digitális termékeket fejlesztettek.

„Az Év Irodája verseny díjátadó gáláját streameltük egy online stúdióból, ami nagyon extra volt, mert akkor még senki nem csinált ilyet.“

Akkor teljesen átalakult az egész üzletáguk, a régi ügyvezető közben felmondott, és Dani vehette át a helyét, eközben pedig saját marketingügynökséget alapított.

„Akkor még nagyon covid volt, és az egész csapatot újra kellett építenem, az üzleti tervet, mindent. Aztán egy szupercsapatot tudtam nagyjából egy-két hónap alatt felépíteni, és utána igazából csak mentünk előre. Az elmúlt három éves ügyvezetői létem nagyjából a válságmenedzselésről szólt. Biztos, hogy csomó hibát követtünk el, néha kapkodtunk, viszont évente nagyjából megdupláztuk az árbevételt. A termékportfóliónk is szerintem megduplázódott, a csapat 10 főssé alakult át.“

Mint hozzáteszi, az üzletet, a pénzügyi tervezést mind a cégben vagy akár magától tanulta meg, mert az egyetemen marketing szakirányon végzett.

„De mindig voltak mentorok körülöttem, és ez a sikeremnek is az egyik titka. A piacon is sok mentorom van, akik nemcsak partnerként tekintenek ránk, hanem szeretnek minket meg amit csinálunk.“

Ezért érdemes több lábon állni

Daniról az is kiderült, hogy nagyon intuitív ember, aki főként a megérzéseire hagyatkozik, de azért a tervezést sem hagyagolja el.

„Én úgy vagyok vele, hogy az emberek nem nagyon tudják azt, hogy mire van szükségük, amíg nem adjuk meg nekik. Tehát ki kell találni, hogy mire van igényük. Aztán utána mellérakjuk a pénzt, az üzletet, a terméket, a csapatot.“

„Amikor a marketingügynökséget indítottam, az első éves stratégia az volt, hogy legyen több kicsi, havi szintű ügyfelünk, hogy a cash-flow-t megadja. Utána jöhetnek a nagyok, nagy projektek. Ha valaki elindul egy kis céggel, akkor az a jó, hogy terjeszkedik, mint a polip.“

Ennek jegyében indított egy branding Meetupot a marketinges ügyfeleiknek, amiből az ügynökség első évében ügyfélleadek, üzletek jöttek.

„Aztán eljön az az idő, ami például most van, amikor felvásárol minket egy nagy cég. És akkor meg kell nézni, hogy mi az, ami nagyon sok energiát, fókuszt visz el, de effektív kevés benne a pénz, vagy nincsen akkora potenciálja. Akkor azt jó félretenni.“

Mitől lesz jó egy iroda?

Az irodák értékelésére rátérve Dani beavatott abba, hogy milyen profi rendszerben zajlik a jelölés és a kiválasztás. Mielőtt a zsűri találkozik, már nagyon sok minden kiderül az adott irodáról a pályázati anyag, különböző interjúk és kérdőívek, illetve a közönségszavazás alapján.

„A zsűri az adatok alapján kiválaszt egy shortlistet, amiben általában 30 iroda van, ezeket pedig be is járja. Tehát személyesen elmegyünk az irodákba, és beszélünk munkatársakkal, vezetőkkel.“

Azt is figyelembe veszik, hogy lehet-e használni az irodai extrákat:

„Szuper, hogy kint a csocsó, meg a babzsák, meg ilyesmik, de hogyha ötig nem lehet használni, mert a vezető rossz szemmel néz arra, aki elmegy, alszik 20 percet a relaxszobában, akkor annak semmi értelme, az egy kirakat dolog.“

Arra a kérdésre, hogy melyik szektorból pályáznak a legtöbben, a szakember az állami és a gyógyszercégeket említi, de kiemeli az egyik nagy kedvencét, egy vidéki város önkormányzat „cuki“ irodáját. Mint hozzáteszi, amikor 15 éve elindult a verseny, akkor robbant be ez a Google irodaforradalom. Az első pár évben ennek megfelelően az IT cégek voltak többségben, de mára lefedtek mindent.

„Azt mondom, hogy ma Magyarországon már inkább kultúra, cégkultúra kérdése, hogy milyen az iroda. Mindegyik tevékenységnek megvan a maga stílusa.“

Az év külföldi irodája

Idén először lehet Az Év Irodája versenyre külföldről is jelentkezni, de a nemzetközi terjeszkedés már 8-10 éves terv.

Már Kalmár Zolinak ez volt a víziója, amikor én idejöttem, de aztán sosem vágtunk bele. Most azért indítottam el, mert van egy borzasztóan jó csapat rá és egy nemzetközi projektvezető, Cs. Kovács Nikolett, aki amúgy a verseny zsűrielnöke is már három éve, és igazi energiabomba. Ő keresett meg nyáron, hogy csináljuk meg.“

Mint Dani elmondja, nagyon nagy az érdeklődés, és a versenynek valószínűleg számszerűen is látható eredménye lesz. Ez pedig a cég egy nagyobb stratégiáját is támogatja, amelynek keretében két-három fő terméket szeretnének külföldre vinni. Az Év Irodája díjnak a következő három évben minimum három-négy országban tartanának dedikált díjátadót, az ingatlan regatta előtt pedig például Horvátországba nyitnának utat.

„Mindig szoktam mondani poénkodni, hogy én öt éven belül szeretnék egy barcelonai vagy valamilyen spanyol irodát, hogy ott legyen egy bázisunk. Szerintem a nemzetközi terjeszkedés lesz a következő nagy dobás.“

De mint hozzáfűzi, Magyarországon sem merültek még ki a lehetőségek.

„Ha Magyarországot nézzük, én a szállodaiparban látok még egy nagy potenciált a következő években. Budapest nagyon fel fog még futni a turizmusban. Új üzletág lehet akár a szállodaipar, a szállodai fejlesztések díjazása, illetve szakmai támogatása.“

Emellett a balatoni régió üzleti fejlesztésében érez még potenciált.

„Én imádom a Balatont, van is ott nyaralónk, szóval én egész nyáron ott voltam gyerekkoromban is. Akár konferenciák vagy regatták szervezéséhez vagy más programokhoz jó terep lehet a régió.“

Címkék