Egyre több helyen vezetnek be korlátozást a fosszilis energiahordozókkal, így az üzemanyagokkal kapcsolatos hirdetésekre, és nemrég Hága is csatlakozott a körhöz. Milyen előzményei vannak és milyen következményei lehetnek a hasonló tilalmaknak?
Hágában a Reclame Fossielvrij (Fosszilismentes Reklámok) nevű szervezet közreműködésével törvény született, mely szerint jövő januártól nem lehet benzint, dízelt, légi közlekedést és tengerjáró hajós utat reklámozni a város utcáin, a hirdetőtáblákon és a buszmegállókban. Korábban ugyanez a csoport Amszterdamban is hasonló korlátozást ért el, de ott csak a metróban és a városközpontban tiltották meg a fosszilis üzemanyaggal működő járművek, például a benzines autók és a repülőjáratok reklámozását.
Helyek, ahol már nem lehet hirdetni
A holland városok mellett Edinburgh-ban és Torontóban is felmerültek hasonló tervek. Az edinburgh-i tanács májusban állapodott meg arról, hogy betiltja a fosszilis üzemanyagokhoz kötődő cégek, légitársaságok, repülőterek, autók és tengerjáró hajók reklámozását az önkormányzat tulajdonában lévő hirdetési felületeken. Az ilyen termékeket árusító cégek emellett nem szponzorálhatnak rendezvényeket és partnerségekben sem vehetnek részt a skót fővárosban.
A napokban a torontói városi tanácsos szintén indítványt tett közzé az olaj- és gázipari lobbicsoportok hamis és félrevezető reklámjainak korlátozásáról a tömegközlekedési eszközökön.
Franciaország ugyanakkor első európai országként már 2022 augusztusában fellépett a fosszilis hirdetések ellen, amikor megtiltotta valamennyi hasonló energiatermék reklámozását a benzintől kezdve a szénen át a szénhidrogénekig, az LNG kivételével.
Mi a tilalom célja?
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára júniusban felszólította a világ országait, hogy tiltsák be az üzemanyagreklámokat, mert véleménye szerint a fosszilis iparban jellemző a "szégyentelen zöldrefestés", és az, hogy a nagy olajcégek lobbizással és jogi fenyegetésekkel igyekeznek késleltetni a klímaváltozás elleni fellépést, miközben gigantikus hirdetési kampányokat folytatnak.
Guterres a dohányreklámok példáját hozta fel, amely mintaként szolgálhat az üzemanyagok esetében, és amelyek tapasztalatai alapján remélhető, hogy ez új tilalom is csökkenti az adott termék fogyasztását. Az üzemanyag-hirdetések tilalma azonban nem pusztán a fogyasztás csökkentését célozza meg, szándéka inkább a közvélemény áthangolása: hogy az emberek egyre kevésbé érzékeljék normának és elfogadottnak a fosszilis energiát. A reklámtilalom emellett egy másik fontos területét is érinti az olajcégekkel kapcsolatos kifogásoknak, mégpedig a már említett zöldrefestést. Az energiavállalatokat ugyanis gyakran vádolják azzal, hogy felnagyítják a fenntarthatóság terén elért eredményeiket, illetve megtévesztő módon állítják azt, hogy a zöld átmenet irányába haladnak, miközben tovább bővítik hagyományos tevékenységeiket.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország a fosszilis üzemanyagok reklámozásában nem tartozik a világ élvonalába, de itt is találhatunk példát olajipari kampányokra: mind olyanokra, amelyek az adott márka hagyományos erényeit hirdetik, mind pedig olyanokat, amelyek a zöld kezdeményezésekre helyezik a hangsúlyt, de gyakran kerülnek fókuszba a benzinkutak boltjai, kávézói is. Idén tavasszal például a Közép-Európában terjeszkedő Orlen nevével találkozhattunk gyakran, és a MOL is rendszeresen számol be a tevékenységeiről és hirdeti részvételét az energiabiztonság kialakításában.
Nálunk nem vonatkoznak specifikus irányelvek a fosszilis üzemanyagok hirdetéseire, de az általános reklámszabályozások természetesen érvényesek. Tilos például az olyan reklám, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz. Ebbe a kategóriába egyelőre még nem tartozik bele az autózás, de minél több fosszilis tilalom születik, annál könnyebben érvelhetnek majd a környezetvédők amellett, hogy a benzinfogyasztás is kerüljön fel a környezetkárosító tevékenységek listájára.
A másik szabályozás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozik, amely alapján többek között az egyes cégek zöld állításai kérhetők számon. Eszerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely érzékelhetően rontja a fogyasztó lehetőségét a termékkel kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, ezáltal torzítja a fogyasztói magatartást. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlaton belül külön kategóriát képeznek a termék környezeti hatásáról tett valótlan állítások.
Emellett ettől az évtől az új EU-s irányelvekkel összhangban is szigorúbb megítélés alá esik a zöldrefestés illetve a fogyasztók fenntarthatósági, környezetvédelmi irányú félrevezetése. Az új uniós fogyasztóvédelmi szabályozás szerint tilos
- bizonyítékok nélküli általános környezetvédelmi állításokat feltüntetni a termékeken;
- olyan állításokkal reklámozni egy terméket, amelyek szerint az semleges vagy pozitív hatással van a környezetre, mivel a gyártó kompenzálja a kibocsátásokat;
- olyan fenntarthatósági címkék használata, amelyek nem jóváhagyott tanúsítási rendszereken alapulnak, vagy amelyeket nem hatóságok hoztak létre.
A fosszilis reklámtilalom kapcsán még csak az első fecskéket láthatjuk, de nem kizárt, hogy ahogyan a dohányhirdetések tilalma, úgy ez is egyre inkább elterjed. Ám nemcsak az a helyzet állhat elő, hogy egy olajipari cég tesz hamis állításokat, hanem olyan gyakorlatra is akad példa, amikor egy magát a fenntarthatóság elkötelezettjeként hirdető cég valójában nem figyel oda a kibocsátásaira.